Magyar orvosok Koreában (1950-1957)

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban a Rákosi Mátyásról elnevezett hadikórházban nyolc magyar orvos-csoport váltotta egymást a koreai háború éveiben és az újjáépítés időszakában. Az itt közölt dokumentumok bemutatják a magyar–koreai diplomáciai kapcsolatok keretében a Rákosi Mátyás Hadikórház, majd polgári kórház sorsát, az ottani egészségügyi és háborús körülményeket, miközben bepillantást engednek a kórház belső, magánéleti botrányoktól sem mentes életébe.

Jelentésrészletek a magyar orvos-csoport helyzetéről (1952)

Rózsa Irén, a Külügyminisztérium Politikai Főosztálya helyettes vezetőjének levele a koreai magyar követ számára (részlet)
1952. szeptember 17.

„ [...] A jelentés alaposan tájékoztatott bennünket mind a csoport szakmai munkájáról, mind pedig a múlt hónapban megtartott orvos-konferenciáról. Helyes volt, hogy Követ Elvtárs rámutatott egy némely helytelen megnyilvánulásra, mint pl. a bombázásokra való ideges reagálás néhány elvtárs részéről. Az ilyen kétségbeesést terjesztő hangulatkeltéseket mi is igen károsnak tartjuk. Helyes volna, ha Követ Elvtárs, amikor ilyen jelenségekről beszámol, név szerint is megjelölné a pánikba esőket, és részletesebben megírná, milyen módon vette fel a kollektíva a harcot az ilyen jelenségek kiküszöbölésére. [...]

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Követ Elvtárs mostani jelentése is igazolja a múlt postában tett azon észrevételünk helyességét, melyet azzal kapcsolatban írtunk, hogy a követség csak akkor tájékoztatott bennünket a konferenciáról, amikor az már gyakorlatilag elő volt készítve, s mikor már a koreai elvtársakkal az időpontban is megállapodtak. A követség abban az időben nem tájékoztatott bennünket a készülő országos konferenciáról sem, amely ténynek a Rákosi kórház konferenciájának elbírálásában is fontos jelentősége lett volna. Amennyiben előre tudtunk volna ezen eseményekről, megadhattuk volna a követségnek azokat a szempontokat, melyek segítségével el lehetett volna kerülni a különböző sajnálatos jelenségeket, mint pl. a konferencia kezdetbeni rideg fogadtatása a cseh, román és bolgár orvos-csoportok részéről. [...]

Itt jegyezzük meg, hogy a konferencia lefolyásáról késve érkezett, szűkszavú értesítést kaptunk, s előbb tudtuk meg, hogy a konferenciát sikeresen megtartották az orvosok nyílt távirataiból, mint Követ Elvtárs más úton küldött közléséből. Meg szeretnénk itt ismételni, nem helyes, hogy a követség olyan táviratokat továbbít az orvosok részéről, melyekben bizalmas jellegű hírek vannak. Helyes lenne, ha Követ Elvtárs felhívná orvosaink figyelmét, hogy ilyen kérdésekről postán küldött leveleikben se írjanak. [...]"

MOL XIX-J-14-a-001493/Szig. Biz.-1952. I. 14. doboz. (Magyar Országos Levéltár Külügyminisztérium Phenjani követség TÜK iratok.) Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 27.

1931

Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább

1945

Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább

1956

A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább

1962

Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább

1965

35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Lapunk idei negyedik száma ismét négy forrásismertetést publikál. Az írások ezúttal nemcsak konkrét személyek sorsának alakulását, hanem egy konkrét intézmény számára mérföldkőnek nevezhető eseménysort mutatnak be. A publikációk időrendjét tekintve egy kapcsolódik az Osztrák-Magyar Monarchiához, egy a Horthy-korszakhoz, egy a kommunista hatalomátvétel éveihez, egy pedig a kiépült Kádár-rendszerhez. Mind a négy írásnak van ugyanakkor kihatása a későbbi időszakokra nézve.

A kronologikus rendet tartva Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) forrásismertetése az első, aki az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületének történetéhez szolgáltat eddig kevésbé ismert adalékokat. Szerzőnk írásában bemutatja, hogy milyen módon zajlott az akkor még csak papíron létező levéltári palota építéséhez a kivitelezők pályáztatása – a bő száz évvel ezelőtt történt kiválasztásnak pedig máig ható következménye az épület külső-belső kinézete. Mint kiderül: a pályáztatás lineáris folyamatnak tűnik, azonban a gyakorlat mást mutatott több esetben is.

Kunné Tornóczky Andrea (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára) Sárdy János operaénekes életének azon szakaszát helyezi reflektorfénybe, amikor még kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron. Írásából kiderül, hogy miként került pályázat útján a tolnai városba, és hogy mivel foglalkozott a tanítás mellett (amelynek későbbi énekesi karrierjéhez is köze volt).

Az 1945 utáni magyarországi keresztényellene politikai lépéseket átélő Mihalovics Zsigmond beszámolóit ismerteti Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság), aki a Vatikáni Államtitkárság Levéltárában végzett kutatásai során bukkant rá Katolikus Akció korabeli vezetőjének a feljegyzéseire, amelyeknek XII. Piusz pápa volt a címzettje. A bőséges, nemcsak a magyarországi egyház-, hanem politikatörténet számára is értékes forrást jelentő írásokat két részletben közöljük terjedelmi okok miatt.

Szabó Imréné Simon Teréz brutális bűncselekményét, bírósági ügyét, majd kivégzését mutatja be részletesen levéltári dokumentumok alapján Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola). A két kisgyermek meggyilkolását tervező takarítónő esete abból a szempontból kuriózum, hogy hazánkban ő volt az utolsó előtti kivégzett nő, valamint, hogy a kegyelmi kérvényének elutasításához nagyban hozzájárult a közvélemény haragja.

Negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei ötödik és hatodik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest 2022. október 20.

Miklós Dániel
főszerkesztő