Kétnapos szovjet-amerikai csúcstalálkozó Bécsben, Hruscsov és John F. Kennedy között.Tovább
Hadifogolynapló 1945-ből
"Végül odaértem a házunkhoz. Megnyitottam a kapunkat, és beléptem az udvarra. Esteledett már, délután öt óra elmúlt. Édesanyám az udvaron, az eperfa alatt egy kisszéken üldögélt. A kapunyitás zajára odafordult, meglátott, szólni sem tudott az örömteli meglepetéstől. Én odamentem hozzá, megöleltem, megcsókoltam, alig tudtam kimondani a köszöntő szavakat. „Hazajöttem Édesanyám!”
XXXVI. fejezet
Az egyik nap szerencsénk volt, amikor a konyha kerítése közelében ólálkodtunk, a szakácsok behívtak krumplit pucolni és mosogatni a konyhára.
Ezért a munkáért dupla adag ebédet kaptunk a szakácsoktól. Német Jóskának annyira megtetszett ez a helyzet, hogy napokig bejárt a konyhára dolgozni azért, hogy jóllakhasson.
14-én dolgozott a csoportunk. Ezért délben dupla adag ebédet kaptunk. Délután pedig felszabadítottak bennünket a zárlat alól. Mi körűiek továbbra is egy csoportban maradtunk.
15-én éjjel fertőtlenítőben voltunk, utána szálláskörlet csere volt. Ma erős szélvihar volt, hatalmas porfelhőt kavarva. 16-án újra színművészeti előadáson vettünk részt. Igen tetszett az előadás.
Napok óta szünetel a magyar csoportok útba indítása. Találgatjuk, mi lehet ennek az oka, de senki nem tudja. Érkeznek újabb csoportok, de továbbindítások nincsenek. Ezért a tábor létszáma már majdnem megduplázódott. 19-én és 20-án érkeztek újabb magyar csoportok. A kapuban zeneszóval fogadták őket.
21-én egy tehergépkocsival kimentünk ivóvízért. A táborban lévő kutak már kiapadtak, nem győzik a terhelést a megnövekedett létszám ellátását. Sokáig autóztunk a vidéken jó ivóvizet keresve. Volt fenn a platón két hatalmas fakád, olyan 20 hl-esek. Mellettük álló helyzetben hatan voltunk foglyok vizesvödrökkel és két géppisztolyos orosz katona az őrzésünkre. Elől ült a vezető és a parancsnok a vezető ülésben. Órákig jártuk a vidéket, vizet keresve. Több településen is megálltunk, de nem találtunk alkalmas víznyerő helyet. Mindenütt kevés víz volt a kutakban, folyó, patak nem volt a környéken. Szegényes vidék volt, megfigyeltem a házakat, udvarokat, a ház körüli kerteket, néhány senyvedt szilvafa volt bennük, ezen kívül mindenütt sok diófa. Vizet sehol sem találtunk, ezért visszamentünk Foksány városába és a városi víztoronyból töltötték fel a hordókat. Ezért a mi munkánkra nem is volt szükség, mert csövekkel, vezetékről töltötték fel a hordókat. Annyi hasznunk volt ebből a kirándulásból, hogy úgy teleszíhattuk magunkat vízzel, hogy a bendőnk majd kirepedt tőle.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 03.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adjuk hírül, hogy megjelent az ArchívNet idei második száma. A mostani lapszám négy forrásismertetése a 20. század második felébe, azon belül a Kádár-rendszer időszakába kalauzolja el az olvasókat. A dokumentumok által bemutatott események különlegesnek mondhatók: megelevenedik előttünk az utolsó Magyarországon kivégzett nő bűnügye, betekinthetünk egy beszéd legépelt szövegén keresztül a Kádár-korszak nőpolitikájának átalakításába, valamint egy Ukrajnában fennmaradt beszámoló révén szó esik arról, hogy miként tudott egy alkalommal Grósz Károly sikert aratni a nemzetpolitika terén.
Az időrendet követve a sorban az első Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) forrásismertetésének második része, amelyben Zágon József Mindszenty Józsefnek szóló levelének a tervezetét mutatja be. Az elküldött levél még nem került elő, azonban elég valószínű, hogy azt az akkoriban az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén tartózkodó Mindszenty kézhez kapta. Az esztergomi érsek egy későbbi levelében ugyanis felfedezhető Zágon papírra vetett gondolatainak a nyoma.
Dulai Péter (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola) korábban már bemutatta az ArchívNet hasábjain a Magyarországon utolsó előttiként kivégzett nő esetét. Ezúttal az utolsó kivégzett, a többszörösen büntetett előéletű Besze Imréné ügyét mutatja be bírósági iratok alapján, aki 1967 szeptemberében gyilkolta meg nyereségvágyból Kertész Lajosnét Gyöngyösön.
Besze Imréné büntetőügye még zajlott, amikor 1968 májusában Székesfehérvár adott otthont egy népességtudományi konferenciának, ahol az egyik előadó Ortutay Zsuzsa volt. Beszéde szövegét Svégel Fanni (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola) ismerteti, aki Ortutay Zsuzsa szavai alapján tárja az olvasók elé, hogy az 1960-as években milyen minőségi változás ment végbe a magyarországi nőpolitikában.
A Kádár-korszak legvégének egy mindössze félnapos eseményét mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár): Grósz Károly kárpátaljai villámlátogatását. Ugyan Grósz és Nicolae Ceausescu aradi találkozója katasztrofális következményekkel járt a magyar politikus hírnevére nézve, az 1989. április 3-án lezajlott kárpátaljai útját mégis egyfajta sikerként könyvelhette el. Terjedelmi korlátok miatt a forrásismertetés első részét adjuk közre mostani számunkban.
A második idei számunk számára forrásismertetéseket küldő és publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Felhívjuk továbbá leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. május 19.
Miklós Dániel
Főszerkesztő