Türr István magyar katonatiszt, olasz királyi altábornagy, az olasz szabadságharc tábornoka, Giuseppe Garibaldi harcostársa (*1825)Tovább
Hadifogolynapló 1945-ből
Csehország–Focşani–Nagykörü
"Végül odaértem a házunkhoz. Megnyitottam a kapunkat, és beléptem az udvarra. Esteledett már, délután öt óra elmúlt. Édesanyám az udvaron, az eperfa alatt egy kisszéken üldögélt. A kapunyitás zajára odafordult, meglátott, szólni sem tudott az örömteli meglepetéstől. Én odamentem hozzá, megöleltem, megcsókoltam, alig tudtam kimondani a köszöntő szavakat. „Hazajöttem Édesanyám!”
XXXII. fejezet
7-én reggel az oroszok az egész tábort útba indították. Cserna Horán át Lomnicére jöttünk. 20 km volt gyalog. Lomnice egy kisváros a hegyek között egy fennsíkon. Egy nagy kastély körül táboroztunk le. Éjszakára is a szabad ég alatt szállásoltunk. Másnap a polgári lakosságnak valami nagy ünnepe volt. Az időjárás kedvező. Egyelőre nem indítanak bennünket tovább. Ma 8-án az oroszok sorakoztattak bennünket, és újra átvizsgálták a szerelvényünket. Mindent ki kellett rakni a hátizsákból, amit úgy találtak, nincs rá szüksége egy hadifogolynak, azt elvették, összegyűjtötték. Sajnos tőlem is elvették az eddig őrzött két könyvemet, a „Kis Brehm” és a „Magyar Költészet Antológiája” címűt, ezeket nagyon sajnáltam, majdnem megsirattam. Nem tehettem semmit. A többiek kárörvendezve vigyorogtak rajtam, de akadt, aki vigasztalt. A vizsgálat után szabadon kószálhattunk a kastély körüli parkban. Még a kastély termeibe is bemehettünk. Volt a kastélyban egy idős ember, a gondnok, aki elég jól beszélt magyarul. Kérdezgettük a kastély történetéről. Elmondta, hogy a kastély gazdája egy magyar származású főnemes, most Angliában él. Ő van megbízva a felügyelettel. Megengedte a gondnok, hogy a könyvtárat is megtekintsük. Rengeteg könyv volt benne. Volt közöttük magyarul írott is. Nem hoztam el belőle egyet sem, hiszen úgyis elvennék tőlem ezeket is az oroszok. Nem tudom, miért vették el tőlem, ami volt nálam, hiszen úgysem tudják elolvasni.
9-én egy óráig tartó jól látható napfogyatkozás volt. Szerencsére nem volt felhőzet. Mivel nem volt fedett szállásunk, a táborban a rendtartás is lazább volt, mint Rajecen. Az élelmezés itt is biztosítva volt. Az oroszok főleg arra törekedtek, hogy ne széledjünk szét. Egy ízben goromba vita alakult ki amiatt, hogy egy németbarát propagandista előadást tartott arról, hogy a németek igaz ügyért harcoltak, ha megnyerhették volna a háborút, úgy rendezték volna be a világot, hogy mindenkinek jobb lett volna az élete. Körülfogta egy csoport ember, és dühösen vitatkoztak vele. De hiába mondtak neki ellenérveket, ő úgy beszélt, mint egy gramafon, mintha be volna programozva. Sokan voltak ellene, egyre jobban elmérgesedett a vita, már attól lehetett tartani, hogy agyonverik a németpártolót. Észrevette egy százados, odajött és véget vetett a vitának, mondván hagyják ezt abba, mert az oroszok észreveszik, és mindenki ráfizethet. Erre aztán a vitázó tömeg szétoszlott.
Július 12-én sorakozót rendeltek el, és kihirdették a menetparancsot. Holnap reggel a tábor útra indul. 13-án reggel fél nyolckor, gyalog menetoszlopban útba indítottak bennünket, elhagytuk Lomnicét. Tisnovon, Prebrózon keresztül érkeztünk meg Brünnbe (Brno). Délután 5 óra volt. 14-én teljes átvizsgálás, fürdés és fertőtlenítés volt. 15-én szálláscsere, orvosi vizsgálat és újabb fertőtlenítés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 03.
1908
1984
Bemutatták Mészáros Márta „Napló gyermekeimnek” c. önéletrajzi ihletésű, filmjét. A díszbemutatón elemi erővel tört felszínre, taps és...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő