Moszkvában aláírják a fegyverszüneti megállapodást a szövetséges hatalmak és a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormány között.Tovább
Hadifogolynapló 1945-ből
Csehország–Focşani–Nagykörü
"Végül odaértem a házunkhoz. Megnyitottam a kapunkat, és beléptem az udvarra. Esteledett már, délután öt óra elmúlt. Édesanyám az udvaron, az eperfa alatt egy kisszéken üldögélt. A kapunyitás zajára odafordult, meglátott, szólni sem tudott az örömteli meglepetéstől. Én odamentem hozzá, megöleltem, megcsókoltam, alig tudtam kimondani a köszöntő szavakat. „Hazajöttem Édesanyám!”
XXXII. fejezet
7-én reggel az oroszok az egész tábort útba indították. Cserna Horán át Lomnicére jöttünk. 20 km volt gyalog. Lomnice egy kisváros a hegyek között egy fennsíkon. Egy nagy kastély körül táboroztunk le. Éjszakára is a szabad ég alatt szállásoltunk. Másnap a polgári lakosságnak valami nagy ünnepe volt. Az időjárás kedvező. Egyelőre nem indítanak bennünket tovább. Ma 8-án az oroszok sorakoztattak bennünket, és újra átvizsgálták a szerelvényünket. Mindent ki kellett rakni a hátizsákból, amit úgy találtak, nincs rá szüksége egy hadifogolynak, azt elvették, összegyűjtötték. Sajnos tőlem is elvették az eddig őrzött két könyvemet, a „Kis Brehm” és a „Magyar Költészet Antológiája” címűt, ezeket nagyon sajnáltam, majdnem megsirattam. Nem tehettem semmit. A többiek kárörvendezve vigyorogtak rajtam, de akadt, aki vigasztalt. A vizsgálat után szabadon kószálhattunk a kastély körüli parkban. Még a kastély termeibe is bemehettünk. Volt a kastélyban egy idős ember, a gondnok, aki elég jól beszélt magyarul. Kérdezgettük a kastély történetéről. Elmondta, hogy a kastély gazdája egy magyar származású főnemes, most Angliában él. Ő van megbízva a felügyelettel. Megengedte a gondnok, hogy a könyvtárat is megtekintsük. Rengeteg könyv volt benne. Volt közöttük magyarul írott is. Nem hoztam el belőle egyet sem, hiszen úgyis elvennék tőlem ezeket is az oroszok. Nem tudom, miért vették el tőlem, ami volt nálam, hiszen úgysem tudják elolvasni.
9-én egy óráig tartó jól látható napfogyatkozás volt. Szerencsére nem volt felhőzet. Mivel nem volt fedett szállásunk, a táborban a rendtartás is lazább volt, mint Rajecen. Az élelmezés itt is biztosítva volt. Az oroszok főleg arra törekedtek, hogy ne széledjünk szét. Egy ízben goromba vita alakult ki amiatt, hogy egy németbarát propagandista előadást tartott arról, hogy a németek igaz ügyért harcoltak, ha megnyerhették volna a háborút, úgy rendezték volna be a világot, hogy mindenkinek jobb lett volna az élete. Körülfogta egy csoport ember, és dühösen vitatkoztak vele. De hiába mondtak neki ellenérveket, ő úgy beszélt, mint egy gramafon, mintha be volna programozva. Sokan voltak ellene, egyre jobban elmérgesedett a vita, már attól lehetett tartani, hogy agyonverik a németpártolót. Észrevette egy százados, odajött és véget vetett a vitának, mondván hagyják ezt abba, mert az oroszok észreveszik, és mindenki ráfizethet. Erre aztán a vitázó tömeg szétoszlott.
Július 12-én sorakozót rendeltek el, és kihirdették a menetparancsot. Holnap reggel a tábor útra indul. 13-án reggel fél nyolckor, gyalog menetoszlopban útba indítottak bennünket, elhagytuk Lomnicét. Tisnovon, Prebrózon keresztül érkeztünk meg Brünnbe (Brno). Délután 5 óra volt. 14-én teljes átvizsgálás, fürdés és fertőtlenítés volt. 15-én szálláscsere, orvosi vizsgálat és újabb fertőtlenítés.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 20.
1945
1945
Moszkvában a magyar delegáció aláírta a fegyverszüneti szerződést. Ennek 15. pontja értelmében az ideiglenes nemzeti kormány 2529/1945. M....Tovább
1969
A Nemzeti Múzeum kertjében a 17 éves Bauer Sándor tanuló benzinnel lelocsolta magát és két kezében nemzeti zászlókat lengetve, élő...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő