I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Források
A Minisztertanács határozata a népszavazásról
| MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA | TITKOS! Készült: 80 példányban 21. sz. példány Kapják: Minisztertanács tagjai, MT ülések állandó résztvevői Szűrös Mátyás elvtárs, Huszár István elvtárs, Stumpf István elvtárs, megyei tanácselnökök. |
A MNISZTERTANÁCS
3096/1989.
határozata
a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslat társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátásáról
- A Minisztertanács a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló előterjesztést elfogadta és hozzájárul a törvényjavaslat szűk körű társadalmi konzultációra és szakmai vitára, valamint politikai egyeztetésre bocsátásához, amely a törvényjavaslatnak az Országgyűléshez történő benyújtása után is folytatható.
- A Minisztertanács felkéri a Hazafias Népfront és a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsát, hogy véleményezze a törvényjavaslat tervezetet.
- A Minisztertanács kezdeményezi, hogy a törvényjavaslat tervezetét az országgyűlési képviselők kommunista csoportja és a független képviselők csoportja is tárgyalja meg.
- Az igazságügy-miniszter intézkedjen a törvényjavaslat szakmai fórumokon (Magyar Jogász Szövetség, egyetemek állam- és jogtudományi karai), valamint a megyei (fővárosi) tanácsoknál történő megvitatásáról és az alternatív politikai mozgalmakkal történő politikai mozgalmakkal történő politikai egyeztető vita lefolytatásáról.
- Az igazságügy-miniszter az egyeztetések tapasztalatait felhasználva véglegezze[!] a törvényjavaslatot, és a vitáról tájékoztassa a Minisztertanácsot.
Határidő: 1989. április 30.
Budapest, 1989. április 7.
| Németh Miklós s. k. a Minisztertanács elnöke |
Jelzet: MOL XIX-A-83-6-3096-1989. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanács Előterjesztések és határozatok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő