Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Kéry Andrásnak, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal vezetőjének jelentése a népszavazás eredményéről
ÁLLAMI NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ HIVATAL
HIVATALVEZETŐ
J e l e n t é s
az 1989. november 26-i országos népszavazás
eredményéről
A végleges számítástechnikai szavazatösszesítő rendszerben 1989. november 27-én és 29-én feldolgoztuk a november 26-i országos népszavazás 10 007 szavazóköri jegyzőkönyvét.
Az ideiglenes tartózkodási helyen igazolással szavazók adatait is összesítettük és megállapítottuk, hogy 5.864 szavazókörben 43 225-en szavaztak igazolással, ebből 41 816-t személyi szám alapján ellenőriztünk. A szavazókörökből jelentett adatok alapján megállapítható, hogy körükből kétszer vagy többször szavazó nem volt.
A népszavazáson 4 541 077 állampolgár szavazott, a választójogosultak 58,03%-a.
A népszavazás országos végeredménye a szavazólapon szereplő kérdések sorrendjében
1. Kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
Az országos népszavazás az első kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 297 751 (54,92%) szavazott érvényesen,
ebből
| igennel | 2 151 926 (50,07%) | |
| nemmel | 2 145 825 (49,93%) | szavazott |
| különbség | 6 101 |
A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 243 326 fő (3,1%).
2. Kérdés: Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?
Az országos népszavazás a második kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 310 999 (55,09%) szavazott érvényesen,
ebből
| igennel | 4 101 958 (95,15%) | |
| nemmel | 209 041 (4,85%) | szavazott |
| különbség | 3 892 917 |
A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 230 078 fő (2,9%).
3. Kérdés: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?
Az országos népszavazás a harmadik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 314 550 (55,14%) szavazott érvényesen,
ebből
| igennel | 4 114 994 (95.37%) | |
| nemmel | 199 556 (4,63%) | szavazott |
| különbség | 3 915 438 |
A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 226 527 fő (2,9%).
4. Kérdés: Felszámolják-e a Munkásőrséget?
Az országos népszavazás a negyedik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 285 604 (54,77%) szavazott érvényesen,
ebből
| igennel | 4 068 420 (94,93%) | |
| nemmel | 217 184 (5,07%) | szavazott |
| különbség | 3 851 236 |
A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 255 473 fő (3,3%).
Az országos eredmény megyei és budapesti részletezését a
Jelentem továbbá, hogy a választók nyilvántartásának pontossága megfelelt a törvényes követelményeknek. Az 1989. október 1-i állapot szerint kiadott gépi névjegyzékeket a helyi tanácsok pontosították és 70 118 fővel csökkentették a választójogosultak számát. A szavazás napján 16 733 fővel nőtt a választójogosultak száma, lakcímváltozás miatt igazolás nélkül szavazott 23 314 választópolgár 6 094 szavazókörben. (Lásd az 1. sz. mellékletben.)
Végezetül jelentem, hogy néhány technikai, szervezési problémát is tapasztaltunk. Ezek összességében nem érintették az eredmény megállapítás törvényességét és pontosságát. Az ilyen problémákat 1989. december 15-i összegyűjtjük, és elemző jelentésbe foglaljuk. Néhányat ezek közül most csak jelzésszerűen említek:
- feltétlenül tisztázni kell a számítógépes elő-feldolgozó és a végleges összesítő rendszer egymás közötti viszonyát, elsősorban a konzisztenciáját,
- meg kell szervezni az eredmény-feldolgozás teljes körű nyilvánosságának megteremtését, illetőleg a folyamatos, előzetes adatközlést,
- javítani kell az állampolgári joggyakorlás technikai feltételeit, így például a választók nyilvántartásba való felvételről szóló értesítés kézbesítése, illetőleg az állandó és az ideiglenes lakóhelyre való eljuttatás igényének kielégítése; a sorkatonák és más, a szavazás napján nem állandó lakóhelyükön tartózkodó szavazó polgárok joggyakorlása feltételeinek egyszerűsítése. Ezen sokat segítene a helyi választási adatbázisok megteremtése,
- pontosan meg kell fogalmazni a kétszer, illetve többször szavazók számítógépes kiszűrésének jogi és technikai feltételeit,
- a munkamegosztás és a hozzátartozó felelősség vállalás tekintetében egyértelművé kell tenni a közreműködő állami szervek (helyi és területi tanácsok, BM, ÁNH) teendőit, ki kell küszöbölni azokat a szervezési és technikai problémákat, melyek határidő túllépéshez vezetnek. El kell érnünk, hogy a tanácsok rendelkezésére álljanak a feladat megoldásához elengedhetetlen szervezési és technikai feltételek, mely kapacitáshiány különösen Pest megye teljesítményében mutatkozott meg.
Budapest, 1989. november 29. 14 óra.
| (Kéry András) |
1. sz. melléklet
Kimutatás választójogosultak számának alakulásáról
1989. október 1-i állapot:
| Az ország népessége: | 10 566 034 fő |
| nem rendelkezik választójoggal: | 2 712 072 fő |
| választójogosultak száma: | 7 853 962 fő |
1989. november 25-i állapot:
A választók nyilvántartásába a szavazást megelőző nap 16 óráig felvett
| választójogosultak száma összesen: | 7 738 844 fő |
1989. november 26-i állapot: A választók nyilvántartásában levő választójogosultak száma a szavazás
| Befejezésekor | 7 824 775 fő |
Ebből:
- a választók nyilvántartásába a szavazás napján igazolás nélkül
felvettek száma: 23 314 fő - a választók nyilvántartásából a szavazás napján törölt
az igazolással szavazók száma: 43 225 fő
| választópolgárok száma: | 6 581 fő |
A szavazókörben visszautasítottak száma: 2 241 fő
Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő