I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Az Országos Választási Bizottság közleménye a népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság
KÖZLEMÉNYE
az 1989. november 26-ai országos népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság 1989. november 29-én 02 órakor megállapítja, hogy az első országos népszavazás mind a négy feltett kérdést tekintve érvényes és eredményes volt.
A szavazáson a 7 824 775 választójogosult állampolgár közül részt vett 4 541 077 (58,03%). A leadott szavazatok alapján a számszerű eredmény kérdésenként a következő:
1. „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására" kérdésre adott válaszok közül
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,11%
b. az érvényes 4 297 751 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%)
- a NEM szavazatok száma: 2 145 825 (49,93%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
2. „Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,94%
b. az érvényes 4.31.999 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 101 958 (95,15%)
- a NEM szavazatok száma: 209 041 (4,85%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényes szavazók többsége IGEN választ adott.
3. „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,89%
b. az érvényes 4 314 550 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 114 994 (95,37%)
- a NEM szavazatok száma: 199 556 (4,63%)
4. „Feloszlassák-e a Munkásőrséget?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,26%
b. az érvényes 4 285 604 szavazatról - - az IGEN szavazatok száma: 4 068 420 (94,93%)
- a NEM szavazatok száma: 217 184 (5,07%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az Országos Választási Bizottság a szavazókörökből felterjesztett választási iratokat megvizsgálta.
Az ország 11 007 szavazóköréből 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül az állandó lakóhelyén kívül szavazott. Öt esetben a már az urnába bedobott, de elrontott szavazólap miatt a választópolgár kérésére a szavazatszámláló bizottság jogellenesen újabb öt szavazólapot adott át. Egy szavazókörben olyan személy szavazott, akinek nincs választójoga.
Az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét, és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban é r d e m b e n nem befolyásolta a népszavazás eredményét.
Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményéről és tapasztalatairól írásban tájékoztatja az Országgyűlés megbízott elnökét.
Budapest, 1989. november 29.
| Országos Választási Bizottság |
Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő