Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról

1989. november 26.

„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”

Az országos rendőrfőkapitány intézkedése a népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokról

TG-n kérem leadni!

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNYTITKOS!
(selejtezésig)

Szám: 50-14/4/1989.

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
4/1989.
INTÉZKEDÉSE
az 1989. november 26-i népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokról
Budapest, 1989. november 26-[á]n

Az Országgyűlés határozata alapján népi kezdeményezésre 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor. A népszavazással kapcsolatos rendőri feladatokra kiadom az alábbi

i n t é z k e d é s t:

  1. Az Országgyűlés több ellenzéki párt által szervezett aláírásgyűjtés alapján, népi kezdeményezésre határozatot hozott a november 26-án megtartásra kerülő népszavazásról. A népszavazás rendben, zavaró körülményektől mentes lefolytatásához nagyon fontos társadalmi, politikai érdekek fűződnek. A sok embert érintő választási kampány alatt, a nagy tömegeket megmozgató szavazás során a rendőri szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk a törvényesség, a közrend és közbiztonság fenntartására, meg kell előzniük mindenfajta rendzavarást, készen kell lenniük arra, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően fellépjenek a szavazást jogszabályba ütköző módon akadályozó személyekkel vagy csoportokkal szemben.
  2. A főkapitányságok vezetői fordítsanak különös gondot a népszavazáshoz kapcsolódó információk megszerzésére, tárják fel az esetleges provokációs, a népszavazás rendjének megzavarására irányuló előkészületeket. A megszerzett információkat gondosan elemezzék, és azoknak megfelelően szervezzék meg a november 26-i szolgálat ellátását úgy, hogy a szükségesnél nagyobb létszámú rendőri erők mozgatását elkerüljék.
  3. A népszavazás előkészítése és lebonyolítása a tanácsok végrehajtó bizottságai titkárainak a kötelessége. A főkapitányságok vezetői a megyei, a városi rendőrkapitányságok vezetői, a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak titkáraival vegyék fel a kapcsolatot, egyeztessék a feladatokat. A VB titkárok indokolt igényei alapján működjenek közre és adjanak segítséget a választási iratok (különösen a szavazó cédulák) biztonságos szállításához és őrzéséhez.
  4. A népszavazáshoz kapcsolódó propagandát 24-én 24.00 óráig lehet kifejteni. Ennek során plakátokat a tulajdonos vagy a kezelő engedélyével lehet elhelyezni létesítményeken. Szórólapokat - fogdában történő terjesztése - a rendőrkapitányságok ügyeletei vegyék át, ha azt valamelyik párt, szervezet kifejezetten kéri.
    25-én 0.00 órától tilos minden személyes propaganda, új plakát elhelyezése, szórólapok terjesztése.
  5. A választás, a szavazás minden, a törvényben meghatározott korlátozások alá nem tartozó állampolgár joga, melynek gyakorlását biztosítani kell. A rendőrségi fogdákban fogvatartottak részére, kérésükre lehetővé kell tenni, hogy a szavazáson részt vegyenek. Biztosítani kell, hogy a lakhelyük szerint illetékes tanács VB titkárától a szükséges igazolást beszerezzék és fogva tartásuk szerint illetékes szavazókörzetben szavazhassanak.
    Amennyiben a fogvatartottak közül egy fő is igényli a szavazáson való részvételt, úgy a rendőrkapitányság vezetője 24-ig kérje fel az illetékes tanács VB titkárát, hogy a mozgóurnával a szavazást ejtsék meg.
    A rendőrkapitányságokon biztosítani kell a törvényi előírásoknak megfelelő feltételeket a szavazás végrehajtására.
    A szabálysértési eljárásokat gyorsított ütemben, lehetőleg 25-ig fejezzék be, elzárás büntetés kiszabásának mellőzésével.
  6. A szavazás napján, 06.00 órától 20,00 óráig a főkapitányságok közbiztonsági és közlekedési osztályvezetői tartózkodjanak szolgálati helyükön. A főkapitányságok és kapitányságok vezetői elérhető helyen tartózkodjanak. A megyeszékhelyi rendőrkapitányságokon az alegységbe szervezett állományból vonjanak össze egy - 1+20 fős létszámú - szakaszt, készítsék fel nagyobb létszámú rendzavarás megszüntetésére.
  7. A közbiztonsági és közlekedési, valamint az operatív állomány szolgálatot úgy szervezzék meg, hogy azok rendszeresen ellenőrizzék a szavazóhelyiségek környékét. Az ügyeleti szolgálatot igazítsák el, hogy a szavazatszámláló bizottságok elnökei kérését a szavazóhelyiségben, annak környékén, a rend fenntartására azonnal kötelesek teljesíteni. Szolgálatát teljesítő rendőr a szavazóhelyiségbe csak a szavazatszámláló bizottság elnökének az engedélyével léphet be.
  8. A parancsnokok fordítsanak nagy figyelmet a népszavazásra és a választásra vonatkozó 1989. évi XVII. és XXXIV. törvények előírásainak megismerésére és a közterületi, valamint ügyeleti szolgálatot ellátó állomány körültekintő felkészítésére. A közterületi szolgálatba az önkéntes rendőri csoportokat vonják be.
  9. Budapesten 26-án 06.00 órától a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője az alegységbe szervezett állományából egy század erőt vonjon össze és az egyéb szolgálati feladatokat végrehajtó erőn felül tartson készenlétben. A BM Rendőri Ezred Parancsnoka egy zászlóaljat (200 fő) a szükséges megerősítő erőkkel tartson készenlétben még központi tartalékerőt 26-án 20.00 óráig.
  10. A népszavazás napján szolgálatot teljesítő állomány figyelmét hívják fel a parancsnokok arra, hogy a lakhelyük szerint illetékes tanács VB titkárától kért igazolás birtokában szolgálati helyük szerint illetékes szavazókörzetben is szavazhatnak. Nagyobb létszám esetén ehhez igényeljék az illetékes tanács VB titkárának segítségét. Amennyiben a szolgálatban lévő rendőr élni kíván szavazati jogával, úgy szolgálati felszerelését a szolgálati helyén leadva a szavazás idejére szolgálati feladatai alól felmentve vehet részt a szavazáson
  11. A szavazás napján, a szavazás idejére a jelentkező rendőri feladatok koordinálásával Bohár János r. ezredes közbiztonsági és közlekedési csoportfőnököt bízom meg. Szükség esetén 133-74 „K" telefonon érhető el.
  12. A szavazáshoz kapcsolódó rendkívüli eseményekről azonnal, a szavazás lefolyásáról annak befejezése után tegyenek jelentést a BM Főügyeletnek.

[olvashatatlan aláírások]

Dr. Túrós András
rendőr vezérőrnagy

Készült: 15 példányban.

Felterjesztve:Miniszter úrnak
Államtitkár uraknak

Kapják:
Miniszterhelyettes Urak
BM ORFK vezetőjének helyettese
BM ORFK csoportfőnökei
BM Titkárság vezetője
BM ORFK Vizsgálati Osztály vezetője
BM Főügyeleti Osztály vezetője
BM Választási Iroda vezetője
TG-n kapják: Rendőr-kapitányok
és a BM Rendőri Ezred parancsnoka

Jelzet: MOL XIX-B-1-az-50-14-4-1989. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Parancsgyűjtemény)

Ezen a napon történt április 19.

1957

A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő