Ausztria-Magyarország hadat üzen Oroszországnak, Szerbia pedig Németországnak.Tovább
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
a.
Államgazdasági Bizottság 1949. december 6-i határozata
7. napirendi pont
A jövő évi rádió gyártási terv és az elosztás szabályozása
Az Államgazdasági Bizottság a korábban elhatározott jövő évi 100 000 darabos gyártási keretnek 26 000 darabbal való felemelését elfogadja és jóváhagyja, hogy ebből belföldi eladásra mintegy 100 000 db (ebből 75 000 db csak Kossuth és Petőfi rádiók hallgatására alkalmas néprádió) és külföldi eladásra mintegy 25 000 db készülék kerüljön.
A Titkárság korábbi határozata alapján a rádió elosztás olyan rendszerét kell bevezetni, amely biztosítja, hogy külföldvevő készülékek csak politikailag megbízható személyek kezébe jussanak.
Az Államgazdasági Bizottság ennek alapján megvizsgálta az elosztás korlátozásának kérdését, és megállapította, hogy a vásárlók eredményes ellenőrzése nagyon nehezen valósítható meg, s egyben azt jelenti, hogy a termelt rádiók túlnyomó részét nem tudnók eladni. Tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 525 000 rádiókészülék - amelynek jelentős része külföldvevő készülék - van működésben, az újonnan gyártott rádiókészülékek vásárlásának korlátozásával sem lehet gyakorlatilag megakadályozni azt, hogy valaki külföldi rádiót hallgathasson, ha akar.
A fentiek alapján az Államgazdasági Bizottság javasolja az újonnan gyártott külföldvevőknek továbbra is szabad forgalomban való eladását.
Budapest, 1949. december 16.
b.
Államgazdasági osztály Szigorúan bizalmas!
Készült: 20 példányban (BM)
Feljegyzés
az Államgazdasági Bizottság részére
Az Államgazdasági Bizottság 1949. április 12-i ülésén határozatot hozott 100 000 db néprádiónak 1949 őszétől 1 év alatt történő legyártására. E határozat előírta, hogy a gyártandó néprádióból 80 000 db olyan 2 ½ + 1 csöves „típus" készülék legyen, amely egyszerű átkapcsolással csak a Kossuth és Petőfi adók adásának vételére alkalmas; 20 000 db pedig 3 + 1 csöves közép és rövid hullámú Európa-vevő „típus szuper" készülék legyen. A fenti mennyiségű „típus" és „típus szuper" gyártási ára kb. 38 millió forint.
Az Államgazdasági Bizottság határozatának helytelen értelmezése folytán a rádiógyárak 1950. évi tervük elkészítésekor a
és készüléken kívül további 60 000 db Európa-vevő luxus készülék gyártását irányozták elő és az 1950. évi gyártási keret 98 millió forintban való megállapítását kérték.A termelés ilyen irányú emelése nem indokolt. De vannak tényezők, melyek az Államgazdasági Bizottság által megállapított keret bizonyos emelését indokolják. Egy a gyártási kapacitás kihasználása, mely 100 000 db néprádió gyártásával nincs biztosítva. Az Orion kapacitásának kihasználása a múlt évi termelés 10-20%-os emelésével biztosítható. A külföldi kereslet, mely főként az eddig gyártott nagy luxus készülékek iránt nyilvánul meg. (Az alábbi részletezésben külföldi eladásra beállított tételeknek több mint fele már le van kötve, kizárólag luxus készülékben.) A keret bővítését indokolja továbbá a néprádió iránt előreláthatóan megmutatkozó nagy érdeklődés és végül a Philips gyárral kötött megállapodás. (Ebben a megállapodásban kötelezettséget vállaltunk 20.7 millió forintos évi termelés lehetőség szerint való biztosítására, ami a gyár múlt évi rádió termelésének mintegy 20%-os növelését jelenti. Ha ezt a megállapodást betartjuk, indokoltnak látszik a Siemens termelésének hasonló emelése.)
Az Államgazdasági osztály, a Tervhivatal, a Nehézipari-, a Kül- és Belkereskedelmi Minisztérium megbízottai a kérdést megvizsgálták és az 1950. évi gyártásra vonatkozólag a következőket javasolják:
1.) 1950 évi gyártási keretek
a) Belföldi eladásra
2 ½+1 csöves típus rádió 75 000 db kb. 23 000.000 [Ft] gyári ár
3+1 csöves típus szuper 20 000 14 000.000 [Ft] gyári ár
Európa-vevő luxus készülék 5000 5 000 000 [Ft] gyári ár
Összesen 100 000 db kb. 42 000 000 [Ft] gyári ár.
A fenti tételekből a típus szuper és a luxus készülékek egy része előreláthatólag külföldi eladásra lesz átvihető.
b) Külföldi eladásra
Európa-vevő luxus készülék 11 000 db kb. 11 000 000 [Ft]gyári ár
Telepes készülék 10 000 7 000 000 [Ft] gyári ár
Alkatrész garnitúra 5000 4 500 000 [Ft] gyári ár
Összesen 26 000 db kb. 22 500 000 [Ft] gyári ár
1949. évi termelés 85 000 db 58.7 m[illió] Ft gyártási ár
1950. évi előirányzat 126 000 64.5 m[illió] Ft gyártási ár
2.) Európa-vevő készülék forgalomba hozatala
Az Államgazdasági Bizottság április 12-i határozata értelmében az Európa-vevő típus szuper készülékek csak osztályszempontból megbízható személyeknek adhatók el. Ezt az elosztási elvet kell minden Európa-vevő készülékre alkalmaznunk. Jelenleg a kereskedelemben külföldvevő készülékek minden korlátozás nélkül kaphatók. Az Európa-vevő, illetve általában külföldvevő készülékek forgalomba hozatalával kapcsolatban az alábbiakat javasoljuk:
a) Általános vélemény, hogy a budapesti adásokat vevő „típus" és az Európa-vevő „típus szuper" készülékek tervezett árai között nem elég nagy a különbség. A típus rádió tervezett készpénz vásárlási ára 380 forint, a típus szuperé pedig 800 forint. Javasoljuk a típus rádió árának 300-350 forintra való csökkentését, a típus szuper árának 900 forintra való emelését és a luxus készülékek legalacsonyabb árának 1200 forintban való meghatározását. (A luxus készülékek jelenlegi ára 900-3000 forint.)
b) Javasoljuk, hogy az Európa-vevő készülékeknek (típus szuper és luxus készülékek) a fenti árakon való vásárlását XII. 15-től a szakszervezetek, ill. a DÉFOSZ szervezetek javaslatához kössük. Ipari és kereskedelmi vállalatoknál az üzemi bizottság elnöke, állami hivataloknál a szakszervezeti bizottság titkára, falvakban a DÉFOSZ elnöke személyi felelősség mellett adja ki a javaslatokat. A Szakszervezeti tanács és a DÉFOSZ főtitkársága adjanak ki bizalmas utasítást arra vonatkozólag, hogy funkcionáriusaik a helyi pártszervezet titkárának beleegyezése nélkül nem adhatnak ki rádió vásárlására vonatkozó igazolványokat. A Párt és a tömegszervezetek központjaiban dolgozók részére a Szakszervezeti Tanács Kultúrosztálya adja ki a szükséges igazolásokat. A dolgozók részére kedvezményes áron kiadott rádiók elosztását a Villrad-nál kell központosítani, és megfelelő rendszert kell kidolgozni arra, hogy az utalványok kiadásánál és beváltásánál visszaélések ne fordulhassanak elő. Meggondolandó, hogy esetleg a megfelelő szakszervezeti és DÉFOSZ ajánlással nem rendelkezőket se zárjuk ki kategorikusan az Európa-vevő készülékek vásárlói közül, hanem tegyük lehetővé, hogy a kiskereskedelmi hálózatokon keresztül magas, kb. 4-7000 forintos rádiót bárki vásárolhasson. Ilyen árak mellett csekély számú vásárlóra lehet számítani. Az olcsóbb rádió árat ez esetben, mint a kormány által a legjobb dolgozóknak nyújtott jelentős kedvezményt lehet meghirdetni.
c) Javasoljuk, hogy politikai előkészítéskép[p]en a sajtóban jelenjen meg néhány cikk a néprádió közeli forgalomba hozataláról.
d) Jelenleg mintegy 2500 Európa-vevő luxus készülék van a magán kiskereskedők raktáraiban. Ezeknek a készülékeknek politikailag megbízható személyekhez való eljuttatása csak akkor biztosítható, ha ezeket az állami szektor felvásárolja. Egyébként ezekre ugyanazt a fent javasolt kettős árrendszert kellene bevezetni. Abban az esetben, ha a készüléket a kiskereskedők a felemelt 4-7000 forintos árakon hozzák forgalomba, a megengedett hasznon felüli bevételüket le kell fölözni.
MOL M-KS 276. f. 112. cs. 38. ő. e. (MDP KV Államgazdasági Bizottság) - A bizottság határozata a második szakasztól előterjesztésként került a Titkárság másnapi, azaz december 7-i ülése elé, amely elfogadta a javaslatot. Egyúttal megbízta a Nehézipari Minisztériumot és az Árhivatalt, „nézze meg az új rádiók gyártási költségének kérdését". (MOL M-KS 276. f. 54. cs. 76. ő. e. MDP KV Titkárság)Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 06.
A VI. isonzói csata: az olasz fronton először sikerült jelentős területi és stratégiai győzelmet aratniuk az olaszoknak.Tovább
Hat napi működés után lemond a Magyarországi Tanácsköztársaság, bukása után megalakult Peidl-kormány.Tovább
Ellenforradalmi ifjak a műegyetem aulájában tömegverekedést kezdeményezve inzultálták a zsidó hallgatókat. Akcióik ezt követően robbantak...Tovább
Az amerikaiak atombombát dobnak Hirosimára.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő