Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
Az MDP KV Agitációs és Propagandabizottságának határozata
1948. november 23.
5. napirendi pont
Néprádió
A Bizottság helyteleníti, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a kérdés tárgyalásához nem hívta meg a Rádióbizottságot.
A Bizottság egyetért a G. B. álláspontjával, amely szerint Európa-vevő készülékek gyártásának leállítását helyteleníti.
Európa-vevő készülék nem kerülhet szabad forgalomba, hanem egy megfelelő párt-, illetve állami szerv által, politikailag megbízható funkcionáriusaink, ill. közületek részére kell szétosztani.
A Bizottság megállapítja, hogy szükség van néprádióra is, mert a vezetékes rendszer kiépítése sok időbe kerül és addig is törekedni kell az előfizetők számának szaporítására és arra, hogy egyre szélesebb tömegek között tudjunk politikai befolyást gyakorolni.
A Bizottság nem ért egyet a G. B.-nak azzal az álláspontjával, mely szerint néprádió gyártására és forgalomba hozatalára nincs szükség. A Bizottság megbízza a Rádióbizottságot, hogy tárgyalja ki a néprádió költségeinek és eladási árának kérdését, mert a 380 forintot ár lehetetlenné teszi, hogy széles tömegek tudják vásárolni.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság megállapítja, hogy miután politikai érdek a rádióhallgatók számának növelése, feltétlenül szükségesnek tartjuk - ezt elősegítendő - a néprádióval rendelkező hallgatók előfizetési díjának a leszállítását.
Erre vonatkozó javaslat kidolgozásával a Bizottság megbízza a Rádióbizottságot.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság helyesli a G. B.-nek azt az álláspontját, amely szerint fokozatosan (az 5 éves terv folyamán) irányt kell venni a vezetékes rádi[ó] rendszer kiépítésére. A Bizottság egyben megállapítja, hogy a Rádióbizottság által előterjesztett számadatok - amely szerint a vezetékes rádiórendszer költségesebb, mint a vevőkészüléken alapuló rendszer - nem tekinthető megalapozottnak.
Fenti költségvetést el kell készíteni és a G. B. elé kell benyújtani.
Felelős: Vásárhelyi elvtárs. [...]
MOL M-KS 276. f. 86. cs. 5. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Bizottság.) - A bizottság elé került javaslat a Gazdasági Bizottság határozata volt. (L. az előző forrást.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő