Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
a.
A Magyar Dolgozók Pártja Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának határozata
1948. november 2.
9. napirendi pont
Néprádió
A Híradástechnikai Központnak a Gazdasági Bizottság elé terjesztett javaslata szerint 1949. május 1-től 1950. április 30-ig 100 000 db néprádiót gyártanának s ezek fogyasztási ára készülékenként 360 forint körül alakulna. A készülékekkel csak Budapest I-et és II-őt lehetne venni. A legyártott mennyiség felét készpénzért, felét pedig 6 havi részletre lehetne megvásárolni. A rádiógyárak a gyártáshoz 30% anyagelőleget és 11 millió forgótőkét igényelnek, továbbá jelentős adómérséklést és hozzájárulást a Posta részéről. A javaslat a szétosztást a Szakszervezeti Tanácsra és egyéb társadalmi szervekre bízná.
A Gazdasági Bizottság a javaslatot alapjában helytelennek tartja. Politikai szempontból hibája a javaslatnak, hogy nem azoknak a rétegeknek számára korlátozná a külföldi állomások hallgatását, akiknél ez számunkra fontos: az olcsó készülékeket munkások és parasztok kapnák, a jómódúak továbbra is vásárolnák a drágább Európa-vevő készülékeket. Emellett nem valószínű, hogy a rádióhallgatók többsége 360 forintot fizet egy csak Budapest I- és II-őt vevő készülékért, amikor 600 forintért Európa-vevőt kaphat, s így még csak az a veszély is fenyeget, hogy a készülékek részben eladatlanok maradnak.
A Gazdasági Bizottság ezért szükségesnek tartja terv kidolgozását a hálózati rádiórendszer kiépítésére, amelyet fokozatosan az 5 éves terv végéig kell megvalósítani. A terv kidolgozásáért a Tervhivatal felelős. Helytelennek és illetéktelennek tartja a Gazdasági Bizottság a Rádióbizottságnak azt a korábban hozott határozatát, hogy a fent említett 600 forintos Európa-vevő gyártását le kell állítani. Utasítja ezért a Híradástechnikai Központot, hogy a gyártást ne állítsa le. Egyúttal azt a javaslatot terjeszti a Titkárság elé, hogy utasítsa a Rádióbizottságot olyan terv kidolgozására, amely ezeknek a készülékeknek szétosztásánál az osztályszempontokat érvényesíti, tehát a viszonylag olcsó Európa-vevő készülékeket a dolgozók kezébe juttatja.
b.
Feljegyzés
Tárgy: néprádió
A jelenlegi 450 000 rádió előfizető közül csak mintegy 8% paraszti és 30% munkás származású. Annak érdekében, hogy ez az arány a munkás osztály és a parasztság javára döntő mértékben megváltozzék, valamint a rádióban rejlő jelentős politikai és kulturális lehetőségek kihasználására szükséges, hogy a magyar rádió-gyárak olyan nagy mennyiségű olcsó készülékeket hozzanak a piacra, melyek a legszélesebb néprétegek számára is hozzáférhetők.
A néprádió, mely kizárólag Bp. I. és II. vételére volna alkalmas, 1949. máj[us] 1. - 1950. ápr[ilis] 30-ig összesen 100 000 példányban kerülne legyártásra. (Részletes adatokat lásd II. sz. mellékletben.) Ez a magyar rádió-gyárak jelenlegi kapacitásának mintegy 60%-át venné igénybe. Ilyen nagy mennyiségű készülék elhelyezése egy év alatt csak akkor látszik biztosítottnak, ha annak fogyasztási ára 360 Ft körül mozogna. Ehhez azonban szükséges, hogy:
•1.) a rádió-gyárak összesen kb. 11 000 000 Ft értékű forgótőkét kapjanak, 1949. február és június között részletekben. A forgótőke visszafizetése 1949. július - 1950. szeptemberig tartana.
•2.) A Posta a nép-rádió vásárlói által befizetett előfizetési díjakat féléven keresztül teljes egészében a rádió-gyáraknak fizetné be, hogy ezzel az összeggel a nép-rádió fogyasztási ára csökkenthető legyen (készülékenként 60 Ft).
•3.) Az elektron csöveket terhelő kb. 18 Ft külön fogyasztási adót a népvevőbe beépített csöveknél elengedjék.
•4.) Az önköltség leszorítása érdekében a rádióalkatrészeket általában annál a cégnél fogjuk gyártani, amelyik arra a célra a legjobban fel van szerelve. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha ezeket az alkatrészeket mentesítik az alkatrész-gyárból a rádió-gyárba történő átszállításnál felmerülő külön forgalmi adóktól.
•5.) A rádió-gyárak az eddigi 8% haszonkulcsot 5%-ra csökkentsék.
Megrendelőként a Szakszervezeti Tanács szerepelne, mely egyéb társadalmi vagy állami szervekkel együtt végezné a szétosztást. A készülékeknek kb. a fele készpénzért, a másik fele 6 havi részletre volna vásárolható. (Részletes adatokat lásd V. sz. mellékletben.)
Budapest, 1948. október 18.
5 drb melléklet.
c.
1. sz. melléklet
Általános tájékoztató
Az ország elektromos fogyasztóinak száma:
Budapest: 330 000
Vidék: 770 000
Összesen: 1 100 000
Az évi szaporulat száma: 60 00
Rádió előfizetők száma: 450 000
Ezeknek csupán 8%-a paraszti származású és
30%-a munkás származású.
A rádió-készülékek élettartama: 10 év.
Fenti adatokból az alanti következtetéseket vonhatjuk le:
•a) új rádió-előfizetők szerzésére ez idő szerint még igen nagy terület áll rendelkezésre;
•b) számításba vehető évi kb. 50 000 készülék eladása azok számára, akik elavult készüléküket kicserélni kénytelenek;
•c) új előfizetők szerzésére vonatkozó propaganda elsősorban vidékre irányítandó.
Fenti adatokra alapozzuk a 100 000-es néprádió termelésére és értékesítésére vonatkozó terveinket. A részletek kidolgozása érdekében a Közvéleménykutató Intézet útján a közönséget fogjuk megkérdezni, különösen, ami a rádió kapacitására és a fizetési feltételekre vonatkozó igényüket illeti.
d.
II. sz. melléklet
Műszaki leírás
A néprádión Híradástechnikai Ipari Központ által elkészített tervek szerint Bp. I. és II. hullámhosszra beállított fix hullámkörös 2+1 lámpás hálózati váltóáramú egyenes vevő.
Átkapcsolható 110-120-150, 220-240 V hálózati feszültségre.
Érzékenysége 300 mikro volt alatt van.
Hangteljesítménye 1 W 10% torzításnál.
Hálózati fogyasztása maximálisan 30 W.
Hangminősége: 120-6000 Hz között a maximális eltérés 400 Hz-hez viszonyítva + 5-10 db a végerősítő anód lemezén mérve.
Az átkapcsoló gombon kívül csak hangerő-szabályozás van tervbe véve, mely a hálózati kapcsolóval van egybeépítve.
A készülék Magyarországon van elhelyezve, mely asztalra állítható és falra akasztható.
Felépítése igen masszív. Egyebekben mindenben megfelel a rádiókészülékekre vonatkozó biztonsági előírásoknak.
MOL M-KS 276. f. 87. cs. 22. ő. e. (Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Gazdasági és Pénzügyi Bizottság) - A dokumentum határozati része (a. pont) előterjesztésként került volna az MDP KV Titkárság 1948. november 4-i ülése elé, de azzal a döntéssel vették le a napirendről, hogy előbb tárgyalja meg az Agitációs és Propaganda Bizottság, s csak utána „hozzák újra ülés elé".(L. a következő forrást.) A Titkárság azonban csak 1949. március 30-án tárgyalta a kérdést.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő