A „nagy testvér

A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években

„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”

  a.

Feljegyzés a kisebb vezetékes rádióstúdiók műsoráról
1955. szeptember 29.

MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA                                                   BIZALMAS!
KÖZPONTI VEZETŐSÉGE                                                             (Készült 2 pld.)
AGIT. PROP. OSZTÁLY

Feljegyzés
A vezetékes rádió központok saját műsorának kérdéséről

A Népművelési Minisztériumhoz különböző szervek kéréssel fordulnak, hogy engedélyezze vezetékes rádióhálózatukon önálló műsor közvetítését, a Kossuth és Petőfi adó műsorai közvetítésének bizonyos ideig való kikapcsolásával.

Jelenleg nagyobb üzemek és nagyobb egészségügyi intézmények, főleg klinikák és szanatóriumok rendelkeznek olyan vezetékes rádióhálózattal és erősítő berendezéssel, amely külön műsorok közlésére is alkalmas.

Kézírással (Az ország két legnagyobb vezetékes rádió központja a Tatabányai, illetve a Komlói Bányaipari Tröszt birtokában van. Mindkét rádió naponta hosszabb önálló műsort ad (másfél, illetve [áthúzva] 90, ill. 120 perc), és több ezer emberhez szól. Műsoraik rendszeres ellenőrzése egyik helyen sincs biztosítva, időnkénti ellenőrzést a Komlói Városi P[árt] VB-nél tapasztaltunk.)

Tájékozódtunk néhány nagybudapesti egészségügyi intézménynél a saját rádióhálózat munkájával, s a munka ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokról.

Az Állami Korányi Tüdőbeteg-gyógyintézet évek óta üzemeltet vezetékes rádiót, ma már jó magnetofon készülékjük is van. A munka irányítását a párttitkár végzi, a lebonyolítást függetlenített kultúrfelelős, a könyvtáros és egyéb aktívák segítésével. A műsor legjelentősebb részét a helyi

teszi ki, amely a legnagyobb vonzerőt gyakorolja a betegekre, s havonta kb. 1500 Ft-ot jövedelmez. Az összeget a könyv és lemezállomány fejlesztésére fordítják. A betegek számára tartott kultúrelőadásokat, amelyeket különböző üzemi kultúros csoportok rendeznek, magnetofonra veszik, s még egyszer lejáts[s]zák a fekvőbetegek számára. Különböző ünnepeken (Néphadsereg napja [szeptember 29.], stb.) külön ünnepi műsorokat szerkesztenek, ezen kívül rendszeresen megismétlődő alkalommal az Intézet orvosai népszerű egészségügyi előadásokat tartanak. A párttitkár szerint a munka hasznos és a pártszervezet teljesen kezében tartja.

A

(XII. ker. Városmajor út 68.) vezetékes rádiója a „Szív küldi" műsorokon kívül csak népszerű egészségügyi előadásokat közvetít. A munka az Intézet békebizottságának kezében van, amely havonta terveket készít. A pártszervezet ellenőrzi a terveket, és ellenőrző munkáját is a havi tervek alapján végzi.

A

vezetékes rádiójának kezelésével a pártbizottság egyik tagja van megbízva. A „Szív küldi" műsorokon kívül, amelyet a betegek csinálnak, minden műsor a pártbizottságon keresztül kerül a mikrofon elé. Hetenként „Béke-félóra" címmel a pártbizottság aktuális kérdésekről beszél a betegeknek. Ezen kívül egészségügyi előadásokat tartanak az Intézet orvosai.

A saját műsort adó vezetékes rádióállomások tapasztalatai sok kérdést vetnek fel. Noha az eddigi gyakorlat szerint a pártszervezet mindenütt irányítja, és ellenőrzi a munkát, az ilyenfajta „rádiózás" rendszeres, központi ellenőrzése egyáltalán nem lehetséges. A vezetékes rádióállomások önálló műsorai sok helyen konkurálni próbálnak a Kossuth-adó műsoraival, s tartalom és nívó szempontjából sok kívánnivalót hagynak maguk után.

Javasoljuk, hogy a Népművelési Minisztérium a további engedélyek kiadását szüntesse meg, ha pedig az engedélyezést - eredeti tervének megfelelően - a megyei tanácsok népművelési osztályaira bízta, vonja vissza a tanácsok e megbízatását.

Készítsen a Népművelési Minisztérium pontos kimutatást az eddig kiadott engedélyek alapján jelenleg működő helyi műsorközlő vezetékes rádióközpontokról. A kimutatás alapján megvizsgáljuk: indokolt-e minden engedély további fenntartása.

A Minisztérium minden további kérelmet jelezzen a Központi Vezetőség Agit. Prop. Osztálya rádiós-részlegének, s új engedélyt csak nagyon indokolt esetben, a K. V. Agit. Prop. Osztályával egyetértésben adjon ki.

Indokoltnak tekinthető olyan nagyüzem vagy nagy egészségügyi intézmény igénye, amelyet újonnan szereltek fel rádióhálózattal, s ahol az üzem mérete, vagy a kórház beteglétszáma indokolttá teszi, a pártbizottság (az egészségügyi dolgozók) munkájának ilyen módon való támogatását.

Kézírással (A bányaipari trösztök vezetékes rádióállomásainak munkájával kapcsolatban tegyük az illetékes megyebizottságok feladatává a munka jobb elvi irányítását és ellenőrzését. Készíttessen az illetékes megyebizottság Agit. Prop. Osztálya 3 hónapos részletes munkatervet a rádiókkal, adjon elvi segítséget a munkához, és az eddiginél hatékonyabban ellenőrizze e rádiók műsorait. A K. V. Agit. Prop. Osztályának instruktorai rendszeresen kérjék számon a megyei Agit. Prop. Osztály e téren végzett munkáját.)

Budapest, 1955. szept[ember] 29.

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály)  

b.  

Levél adásidő engedélyezéséről
1956. február. 22.

NÉPMŰVELÉSI MINISZTÉRIUM
Budapest, V. Báthory-utca 10.

Oroszlányi Bányatröszt Igazgatóságának
Oroszlány

Ikt. sz.: 8791-V-2-3/1956.                              Tárgy: Vezetékes rádió rábeszélési engedélye
Mérő József

A vezetékes rádión keresztül továbbítandó saját műsoradás iránti kérelmüket a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium rádió osztályával egyetértésben megvizsgáltuk.

Figyelembe véve a helyi adás politikai jelentőségét és a műsoradás meglévő technikai és műsorszerkesztési feltételeit, napi 30 perces helyi adást engedélyezek.

Az adás időpontja 16 óra 30 perctől 17 óráig tarthat.

Felhívom Igazgató Elvtárs figyelmét, hogy a helyi műsoradások politikai tartalmáért felelős.

A megyei népművelési osztály időnként ellenőrzi az adást, s észrevételeiről tájékoztatja Igazgató Elvtársat. Esetenként az előadásokhoz tartalmi segítséget is tudnak nyújtani.

Figyelembe véve az egyes helyi politikai kampányokat, üzemi ünnepélyeket, pártnapokat stb. lehetőség van arra, hogy havonta 3 alkalommal 1 órás hosszabbítást kapjanak. Az engedélyt mindenkor a megyei tanács V. B. Népművelési osztálya adja meg - külön műsorprogram előzetes bemutatásával. Az ilyen irányú kérelmet legalább 5 nappal az adás előtt be kell nyújtania a kérelmezőnek.

A fenti engedélyt a megyei pártbizottságnak, Népművelési osztálynak tudomásulvétel végett megküldtem.

Budapest, 1956. február 22.

Dobos Zoltán s. k.
osztályvezető

 

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 89. s. 255. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Osztály) - Ezt a formalevelet ugyanezzel a szöveggel, de eltérő adásidő engedélyezésével más intézményeknek is elküldték (pl. oroszlányi bányász-stúdió, kékestetői Állami Gyógyintézet, Dorogi Bányászati Tröszt).

Ezen a napon történt augusztus 02.

1914

Német csapatok jelennek meg Luxemburgban, válaszul Franciaország mozgósítja haderejét.Tovább

1934

Hindenburg német elnök halála után Adolf Hitler megszerzi az elnöki és a kancellári hatalmat is (vezér és nemzeti kancellár lesz).Tovább

1945

Véget ér a potsdami konferencia, többek közt megállapodás születik a mai lengyel-német határról (Odera-Neisse határvonal) és Berlin négy...Tovább

1945

A Beneš-dekrétumok megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.

Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.

Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.

Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.

Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban. 
 

Budapest, 2026. június 29.

Miklós Dániel
főszerkesztő