Elfogadják a Ramsari egyezményt; február 2. ennek tiszteletére lesz a vizes élőhelyek napja.Tovább
A „nagy testvér
A néprádió és a vezetékes rádió az ötvenes években
„Nagy jelentőségű előnye a vezetékes rádiónak, hogy megakadályozza az ellenséges propaganda adások hallgatását, szemben a rádióvevő készülék tulajdonosokkal, akik rádiójukkal szabadon vehetnek minden tetszés szerinti állomást. A vezetékes rádió ezen kívül tömegmozgósítás céljára is felhasználható anélkül, hogy a rajta leadott műsoranyagot az éterbe is kellene sugározni.”
Az MDP KV Agitációs és Propagandabizottságának határozata
1948. november 23.
5. napirendi pont
Néprádió
A Bizottság helyteleníti, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság a kérdés tárgyalásához nem hívta meg a Rádióbizottságot.
A Bizottság egyetért a G. B. álláspontjával, amely szerint Európa-vevő készülékek gyártásának leállítását helyteleníti.
Európa-vevő készülék nem kerülhet szabad forgalomba, hanem egy megfelelő párt-, illetve állami szerv által, politikailag megbízható funkcionáriusaink, ill. közületek részére kell szétosztani.
A Bizottság megállapítja, hogy szükség van néprádióra is, mert a vezetékes rendszer kiépítése sok időbe kerül és addig is törekedni kell az előfizetők számának szaporítására és arra, hogy egyre szélesebb tömegek között tudjunk politikai befolyást gyakorolni.
A Bizottság nem ért egyet a G. B.-nak azzal az álláspontjával, mely szerint néprádió gyártására és forgalomba hozatalára nincs szükség. A Bizottság megbízza a Rádióbizottságot, hogy tárgyalja ki a néprádió költségeinek és eladási árának kérdését, mert a 380 forintot ár lehetetlenné teszi, hogy széles tömegek tudják vásárolni.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság megállapítja, hogy miután politikai érdek a rádióhallgatók számának növelése, feltétlenül szükségesnek tartjuk - ezt elősegítendő - a néprádióval rendelkező hallgatók előfizetési díjának a leszállítását.
Erre vonatkozó javaslat kidolgozásával a Bizottság megbízza a Rádióbizottságot.
Határidő: 2 hét.
A Bizottság helyesli a G. B.-nek azt az álláspontját, amely szerint fokozatosan (az 5 éves terv folyamán) irányt kell venni a vezetékes rádi[ó] rendszer kiépítésére. A Bizottság egyben megállapítja, hogy a Rádióbizottság által előterjesztett számadatok - amely szerint a vezetékes rádiórendszer költségesebb, mint a vevőkészüléken alapuló rendszer - nem tekinthető megalapozottnak.
Fenti költségvetést el kell készíteni és a G. B. elé kell benyújtani.
Felelős: Vásárhelyi elvtárs. [...]
MOL M-KS 276. f. 86. cs. 5. ő. e. (MDP KV Agitációs és Propaganda Bizottság.) - A bizottság elé került javaslat a Gazdasági Bizottság határozata volt. (L. az előző forrást.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő