A Párttörténet Intézet előterjesztést tett az Országos Szervező Bizottságnak az ’56-os anyagok és visszaemlékezések gyűjtésére.Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Az Országos Választási Bizottság közleménye a népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság
KÖZLEMÉNYE
az 1989. november 26-ai országos népszavazás eredményéről
Az Országos Választási Bizottság 1989. november 29-én 02 órakor megállapítja, hogy az első országos népszavazás mind a négy feltett kérdést tekintve érvényes és eredményes volt.
A szavazáson a 7 824 775 választójogosult állampolgár közül részt vett 4 541 077 (58,03%). A leadott szavazatok alapján a számszerű eredmény kérdésenként a következő:
1. „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására" kérdésre adott válaszok közül
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,11%
b. az érvényes 4 297 751 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%)
- a NEM szavazatok száma: 2 145 825 (49,93%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
2. „Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,94%
b. az érvényes 4.31.999 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 101 958 (95,15%)
- a NEM szavazatok száma: 209 041 (4,85%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényes szavazók többsége IGEN választ adott.
3. „Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 2,89%
b. az érvényes 4 314 550 szavazatból - - az IGEN szavazatok száma: 4 114 994 (95,37%)
- a NEM szavazatok száma: 199 556 (4,63%)
4. „Feloszlassák-e a Munkásőrséget?"
- a. az érvénytelen szavazatok aránya 3,26%
b. az érvényes 4 285 604 szavazatról - - az IGEN szavazatok száma: 4 068 420 (94,93%)
- a NEM szavazatok száma: 217 184 (5,07%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az Országos Választási Bizottság a szavazókörökből felterjesztett választási iratokat megvizsgálta.
Az ország 11 007 szavazóköréből 78 szavazókörben összesen 512 választópolgár a törvényben előírt igazolás nélkül az állandó lakóhelyén kívül szavazott. Öt esetben a már az urnába bedobott, de elrontott szavazólap miatt a választópolgár kérésére a szavazatszámláló bizottság jogellenesen újabb öt szavazólapot adott át. Egy szavazókörben olyan személy szavazott, akinek nincs választójoga.
Az Országos Választási Bizottság valamennyi esetben megállapította a törvénysértés tényét, és a szabálytalanul leadott szavazatokat érvénytelenítette. Ez azonban é r d e m b e n nem befolyásolta a népszavazás eredményét.
Az Országos Választási Bizottság a népszavazás eredményéről és tapasztalatairól írásban tájékoztatja az Országgyűlés megbízott elnökét.
Budapest, 1989. november 29.
| Országos Választási Bizottság |
Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 27.
1956
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő