Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról

1989. november 26.

„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”

Kéry Andrásnak, az Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal vezetőjének jelentése a népszavazás eredményéről

ÁLLAMI NÉPESSÉGNYILVÁNTARTÓ HIVATAL
HIVATALVEZETŐ

J e l e n t é s
az 1989. november 26-i országos népszavazás
eredményéről

A végleges számítástechnikai szavazatösszesítő rendszerben 1989. november 27-én és 29-én feldolgoztuk a november 26-i országos népszavazás 10 007 szavazóköri jegyzőkönyvét.

Az ideiglenes tartózkodási helyen igazolással szavazók adatait is összesítettük és megállapítottuk, hogy 5.864 szavazókörben 43 225-en szavaztak igazolással, ebből 41 816-t személyi szám alapján ellenőriztünk. A szavazókörökből jelentett adatok alapján megállapítható, hogy körükből kétszer vagy többször szavazó nem volt.

A népszavazáson 4 541 077 állampolgár szavazott, a választójogosultak 58,03%-a.

A népszavazás országos végeredménye a szavazólapon szereplő kérdések sorrendjében

1. Kérdés: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

Az országos népszavazás az első kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 297 751 (54,92%) szavazott érvényesen,
ebből

igennel2 151 926 (50,07%)
nemmel2 145 825 (49,93%)szavazott
különbség6 101

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 243 326 fő (3,1%).

2. Kérdés: Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?
Az országos népszavazás a második kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 310 999 (55,09%) szavazott érvényesen,
ebből

igennel4 101 958 (95,15%)
nemmel209 041 (4,85%)szavazott
különbség3 892 917

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 230 078 fő (2,9%).

3. Kérdés: Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról?
Az országos népszavazás a harmadik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 314 550 (55,14%) szavazott érvényesen,
ebből

igennel4 114 994 (95.37%)
nemmel199 556 (4,63%)szavazott
különbség3 915 438

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 226 527 fő (2,9%).

4. Kérdés: Felszámolják-e a Munkásőrséget?
Az országos népszavazás a negyedik kérdésre nézve érvényes és eredményes, mert a megfogalmazott kérdésre az ország összes választópolgárából, azaz 7 824 775-ből több mint a fele, azaz összesen 4 285 604 (54,77%) szavazott érvényesen,
ebből

igennel4 068 420 (94,93%)
nemmel217 184 (5,07%)szavazott
különbség3 851 236

A népszavazásra bocsátott kérdésre a választópolgárok többsége igen választ adott.
Érvénytelenül szavazott 255 473 fő (3,3%).

Az országos eredmény megyei és budapesti részletezését a

Jelentem továbbá, hogy a választók nyilvántartásának pontossága megfelelt a törvényes követelményeknek. Az 1989. október 1-i állapot szerint kiadott gépi névjegyzékeket a helyi tanácsok pontosították és 70 118 fővel csökkentették a választójogosultak számát. A szavazás napján 16 733 fővel nőtt a választójogosultak száma, lakcímváltozás miatt igazolás nélkül szavazott 23 314 választópolgár 6 094 szavazókörben. (Lásd az 1. sz. mellékletben.)

Végezetül jelentem, hogy néhány technikai, szervezési problémát is tapasztaltunk. Ezek összességében nem érintették az eredmény megállapítás törvényességét és pontosságát. Az ilyen problémákat 1989. december 15-i összegyűjtjük, és elemző jelentésbe foglaljuk. Néhányat ezek közül most csak jelzésszerűen említek:

  • feltétlenül tisztázni kell a számítógépes elő-feldolgozó és a végleges összesítő rendszer egymás közötti viszonyát, elsősorban a konzisztenciáját,
  • meg kell szervezni az eredmény-feldolgozás teljes körű nyilvánosságának megteremtését, illetőleg a folyamatos, előzetes adatközlést,
  • javítani kell az állampolgári joggyakorlás technikai feltételeit, így például a választók nyilvántartásba való felvételről szóló értesítés kézbesítése, illetőleg az állandó és az ideiglenes lakóhelyre való eljuttatás igényének kielégítése; a sorkatonák és más, a szavazás napján nem állandó lakóhelyükön tartózkodó szavazó polgárok joggyakorlása feltételeinek egyszerűsítése. Ezen sokat segítene a helyi választási adatbázisok megteremtése,
  • pontosan meg kell fogalmazni a kétszer, illetve többször szavazók számítógépes kiszűrésének jogi és technikai feltételeit,
  • a munkamegosztás és a hozzátartozó felelősség vállalás tekintetében egyértelművé kell tenni a közreműködő állami szervek (helyi és területi tanácsok, BM, ÁNH) teendőit, ki kell küszöbölni azokat a szervezési és technikai problémákat, melyek határidő túllépéshez vezetnek. El kell érnünk, hogy a tanácsok rendelkezésére álljanak a feladat megoldásához elengedhetetlen szervezési és technikai feltételek, mely kapacitáshiány különösen Pest megye teljesítményében mutatkozott meg.

Budapest, 1989. november 29. 14 óra.

(Kéry András)

1. sz. melléklet

 

Kimutatás választójogosultak számának alakulásáról

1989. október 1-i állapot:

Az ország népessége:10 566 034 fő
nem rendelkezik választójoggal:2 712 072 fő
választójogosultak száma:7 853 962 fő

1989. november 25-i állapot:
A választók nyilvántartásába a szavazást megelőző nap 16 óráig felvett

választójogosultak száma összesen:7 738 844 fő

1989. november 26-i állapot: A választók nyilvántartásában levő választójogosultak száma a szavazás

Befejezésekor7 824 775 fő

Ebből:

  • a választók nyilvántartásába a szavazás napján igazolás nélkül
    felvettek száma:23 314 fő
  • a választók nyilvántartásából a szavazás napján törölt
  • választópolgárok száma:6 581 fő
  • az igazolással szavazók száma:43 225 fő

A szavazókörben visszautasítottak száma: 2 241 fő

Jelzet: MOL XVIII-6-o-OE-2787-1989-1990. (Magyar Országos Levéltár Országgyűlés Fodor István elnök iratai)

Ezen a napon történt július 13.

1982

Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

A 2024. év második ArchívNet számát ajánljuk figyelmükbe, amelyben ismét négy forrásismertetés található, amelyek a 20. század szűk ötven évét fedik le. Két publikáció foglalkozik az első és a második világháború alatt történet eseményekkel, egy az 1950-es évek végi magyarországi ruhaipar helyzetét mutatja be, egy pedig helytörténeti témában prezentál dokumentumokat.

Suslik Ádám (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az első világháború szerbiai frontjának eseményeit idézi fel egy 1915-ből származó dokumentum segítségével. A belgrádi kormány által kiadott utasítás szerint kellett volna megvizsgálnia kivonuló bizottságoknak az osztrák-magyar haderő által okozott károk mértékét. Erre végül nem került sor, mivel a nehézkesen haladó osztrák-magyar támadás külső (bolgár, német) segítséggel végül 1915 végére elérte a célját: Szerbia összeomlott, a politikai vezetés és a hadsereg elmenekült.

Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) nyolcvan évvel ezelőtti történéseket mutat be. Forrásismertetésében megvilágítja, hogy Kárpátalján 1944 folyamán miként zajlott a deportált zsidók földjeinek kisajátítása, felhasználása – illetve, hogy az ilyen módon haszonbérletbe juttatott földek használatát miként ellenőrizték az év második felében.

Nagyobb időtávot fog át Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) helytörténeti témájú írása, azonban forrásokat 1z 1945–1957 közötti időszakról mutat be. A dokumentumok Komárom város labdarúgásának történetéhez (amelyről már korábban születtek összefoglaló igényű munkák) adnak kontextualizáló, hasznos adalékokat. Értve ez alatt a második világháború utáni újrakezdést, amikor is a világégés során gyakorlatilag megsemmisült sporttelepet is pótolniuk kellett a városban.

Az időrendet tekintve negyedik Tömő Ákos (doktorandusz, Eötvös Loránd tudományegyetem) publikációja mostani számunkban. A szerző az 1950-es évek magyarországi – változás alatt álló – divatvilágába, valamint a ruhaipar helyzetébe enged betekintést két levél segítségével. A két bemutatott forrásból kiderül: a divat és a ruhaipar terén a kívánt, és engedett változás korántsem ment olyan simán, mint ahogyan azt a kiépülő Kádár-rendszer tervezte.

A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. július 9.

Miklós Dániel

főszerkesztő