Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Különleges események a népszavazás napján
a.
Jelentés a Belügyminisztérium Főügyelet vezetőjének az 1989. november 26-ai bombariadóról
BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
KÖZPONTI ÜGYELETI OSZTÁLY
III. sz. KÖZPONTI ÜGYELET
BM FŐÜGYELET VEZETŐJÉNEK! B U D A P E S T
JELENTÉS
Budapest, 1989. november 26.
[...]
EGYÉB ESEMÉNY
F. hó 26-án 18.40 h. körüli időben a Bp. IX., Osztag u. 4. szám alatt lévő Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 14-75-739 telefonjára
ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette:
„Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni" - majd a beszélgetést megszakította.
A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette.
Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.
Az ügyeleti csoportunk a tűzszerészekkel együtt az épületet átvizsgálta, de robbanóanyagot vagy robbantó szerkezetet nem találtak.
A keletkezett anyagokat a BRFK illetékes szervének megküldtem.
Sz. L. r. alezredes
ügyeletvezető h.
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12/320-334/1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
b.
Jelentések a Belügyminisztérium Főügyeleti osztályának 1989. november 27-én
FEJÉR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
Központi Ügyelete
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
V e z e t ő j é n e k!
BUDAPEST
Jelentem, hogy 1989. november 26-án 20.15 órakor a Megyei Tanácstól jelentették, hogy Fehérvárcsurgón lezáratlan szgk.-ból ellopták a mozgó urnát.
Gy. P. 38 éves, lakatos, Fehérvárcsurgó, J. u. 32. szám alatti és
K. J. 35 éves, b. m. Fehérvárcsurgó, D. u. 28. szám alatti lakosok 15.45 órától szgk.-val a faluban lévő járásképtelenekhez mentek a mozgó urnával. 18.45 órakor a Művelődési Háznál egy-két percre őrizetlenül hagyták a lezáratlan gépkocsiban az urnát, melyet ismeretlen tettesek eltulajdonítottak.
Az urnában 14 db szavazat volt. A mozgó urnát 19.30 órakor az eltűnés helyétől kb. 70 méterre lévő szemetes mellett a földre helyezve találták meg, sértetlen állapotban. Így az abban leadott szavazatok érvényesek.
Az ügyben a további vizsgálatot a Móri Rendőrkapitányság folytatja.
Székesfehérvár, 1989. november 27.
| S. F. r. szds. ügyeletvezető |
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
* * *
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
| 8-12-331/1989. | T I T K O S! |
NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
Budapest, 1989. november 27-én
A Belügyminisztérium - rendőri, határőrizeti és tűzoltósági - szerveinek területén 1989. november 25-én 20 órától november 26-án 20 óráig az alábbi jelentősebb események történtek:
[...]
V.
EGYÉB ESEMÉNYEK:
Fehérvárcsurgón (Fejér megye) a Művelődési Ház előtt 26-án 18.45 órakor ISMERETLEN TETTES egy nyitva levő, rövid időre őrizetlenül hagyott személygépkocsiból egy a népszavazáshoz használt, 14 szavazatot tartalmazó mozgóurnát elvitt és azt kb. 70 m távolságra a földre helyezte. Az urnát 19.30 órakor sértetlenül megtalálták.
Az adatgyűjtést megkezdték.
A népszavazást az országban 26-án a programnak megfelelő rendzavarás és rendőri intézkedés nélkül lebonyolították.
| B. Z. r. alezredes ügyeletvezető |
Készült: 69 példányban,
Készítette: BZ/TMné
Kapják: elosztó szerint
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 27. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő