Az Újvárosháza Váci utcai épületének tanácstermében összeült a KIMSZ első kongresszusa, amelyen szervezeti szabályzatot és prog-ramot...Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Különleges események a népszavazás napján
a.
Jelentés a Belügyminisztérium Főügyelet vezetőjének az 1989. november 26-ai bombariadóról
BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
KÖZPONTI ÜGYELETI OSZTÁLY
III. sz. KÖZPONTI ÜGYELET
BM FŐÜGYELET VEZETŐJÉNEK! B U D A P E S T
JELENTÉS
Budapest, 1989. november 26.
[...]
EGYÉB ESEMÉNY
F. hó 26-án 18.40 h. körüli időben a Bp. IX., Osztag u. 4. szám alatt lévő Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 14-75-739 telefonjára
ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette:
„Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni" - majd a beszélgetést megszakította.
A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette.
Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.
Az ügyeleti csoportunk a tűzszerészekkel együtt az épületet átvizsgálta, de robbanóanyagot vagy robbantó szerkezetet nem találtak.
A keletkezett anyagokat a BRFK illetékes szervének megküldtem.
Sz. L. r. alezredes
ügyeletvezető h.
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12/320-334/1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
b.
Jelentések a Belügyminisztérium Főügyeleti osztályának 1989. november 27-én
FEJÉR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
Központi Ügyelete
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
V e z e t ő j é n e k!
BUDAPEST
Jelentem, hogy 1989. november 26-án 20.15 órakor a Megyei Tanácstól jelentették, hogy Fehérvárcsurgón lezáratlan szgk.-ból ellopták a mozgó urnát.
Gy. P. 38 éves, lakatos, Fehérvárcsurgó, J. u. 32. szám alatti és
K. J. 35 éves, b. m. Fehérvárcsurgó, D. u. 28. szám alatti lakosok 15.45 órától szgk.-val a faluban lévő járásképtelenekhez mentek a mozgó urnával. 18.45 órakor a Művelődési Háznál egy-két percre őrizetlenül hagyták a lezáratlan gépkocsiban az urnát, melyet ismeretlen tettesek eltulajdonítottak.
Az urnában 14 db szavazat volt. A mozgó urnát 19.30 órakor az eltűnés helyétől kb. 70 méterre lévő szemetes mellett a földre helyezve találták meg, sértetlen állapotban. Így az abban leadott szavazatok érvényesek.
Az ügyben a további vizsgálatot a Móri Rendőrkapitányság folytatja.
Székesfehérvár, 1989. november 27.
| S. F. r. szds. ügyeletvezető |
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
* * *
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
| 8-12-331/1989. | T I T K O S! |
NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
Budapest, 1989. november 27-én
A Belügyminisztérium - rendőri, határőrizeti és tűzoltósági - szerveinek területén 1989. november 25-én 20 órától november 26-án 20 óráig az alábbi jelentősebb események történtek:
[...]
V.
EGYÉB ESEMÉNYEK:
Fehérvárcsurgón (Fejér megye) a Művelődési Ház előtt 26-án 18.45 órakor ISMERETLEN TETTES egy nyitva levő, rövid időre őrizetlenül hagyott személygépkocsiból egy a népszavazáshoz használt, 14 szavazatot tartalmazó mozgóurnát elvitt és azt kb. 70 m távolságra a földre helyezte. Az urnát 19.30 órakor sértetlenül megtalálták.
Az adatgyűjtést megkezdték.
A népszavazást az országban 26-án a programnak megfelelő rendzavarás és rendőri intézkedés nélkül lebonyolították.
| B. Z. r. alezredes ügyeletvezető |
Készült: 69 példányban,
Készítette: BZ/TMné
Kapják: elosztó szerint
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 27. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 20.
1919
1928
Puniša Račić merényletet hajt végre a belgrádi parlamentben Stjepan Radić és más HSS-vezető ellen.Tovább
1940
Olaszország megkezdi a Franciaország elleni sikertelen megszállási kísérletet.Tovább
1963
A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodása a Kreml és a Fehér Ház közti forró drótról (állandó közvetlen telefonkapcsolat...Tovább
1976
A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, Panenka 11-esből szerzett góljával.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő