Az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) létrehozása.Tovább
Pillanatfelvétel az első országos népszavazásról
1989. november 26.
„ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette: »Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni« – majd a beszélgetést megszakította. A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette. Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.”
Különleges események a népszavazás napján
a.
Jelentés a Belügyminisztérium Főügyelet vezetőjének az 1989. november 26-ai bombariadóról
BUDAPESTI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
KÖZPONTI ÜGYELETI OSZTÁLY
III. sz. KÖZPONTI ÜGYELET
BM FŐÜGYELET VEZETŐJÉNEK! B U D A P E S T
JELENTÉS
Budapest, 1989. november 26.
[...]
EGYÉB ESEMÉNY
F. hó 26-án 18.40 h. körüli időben a Bp. IX., Osztag u. 4. szám alatt lévő Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola 14-75-739 telefonjára
ISMERETLEN MÉLY FÉRFI HANG az alábbi bejelentést tette:
„Húsz perc múlva hagyják el az iskolát, mert bomba fog robbanni" - majd a beszélgetést megszakította.
A bejelentést R. L. 56 éves, portás, IX., A. u. 12. fszt. 84. szám alatti lakos vette.
Az iskola földszinti helyiségeiben a 47-es és 48-as választó-kerület kapott helyet. A szavazás 18.10 h-kor rendben befejeződött.
Az ügyeleti csoportunk a tűzszerészekkel együtt az épületet átvizsgálta, de robbanóanyagot vagy robbantó szerkezetet nem találtak.
A keletkezett anyagokat a BRFK illetékes szervének megküldtem.
Sz. L. r. alezredes
ügyeletvezető h.
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12/320-334/1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
b.
Jelentések a Belügyminisztérium Főügyeleti osztályának 1989. november 27-én
FEJÉR MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
Központi Ügyelete
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
V e z e t ő j é n e k!
BUDAPEST
Jelentem, hogy 1989. november 26-án 20.15 órakor a Megyei Tanácstól jelentették, hogy Fehérvárcsurgón lezáratlan szgk.-ból ellopták a mozgó urnát.
Gy. P. 38 éves, lakatos, Fehérvárcsurgó, J. u. 32. szám alatti és
K. J. 35 éves, b. m. Fehérvárcsurgó, D. u. 28. szám alatti lakosok 15.45 órától szgk.-val a faluban lévő járásképtelenekhez mentek a mozgó urnával. 18.45 órakor a Művelődési Háznál egy-két percre őrizetlenül hagyták a lezáratlan gépkocsiban az urnát, melyet ismeretlen tettesek eltulajdonítottak.
Az urnában 14 db szavazat volt. A mozgó urnát 19.30 órakor az eltűnés helyétől kb. 70 méterre lévő szemetes mellett a földre helyezve találták meg, sértetlen állapotban. Így az abban leadott szavazatok érvényesek.
Az ügyben a további vizsgálatot a Móri Rendőrkapitányság folytatja.
Székesfehérvár, 1989. november 27.
| S. F. r. szds. ügyeletvezető |
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 26. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
* * *
BELÜGYMINISZTÉRIUM
FŐÜGYELETI OSZTÁLY
| 8-12-331/1989. | T I T K O S! |
NAPI TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
Budapest, 1989. november 27-én
A Belügyminisztérium - rendőri, határőrizeti és tűzoltósági - szerveinek területén 1989. november 25-én 20 órától november 26-án 20 óráig az alábbi jelentősebb események történtek:
[...]
V.
EGYÉB ESEMÉNYEK:
Fehérvárcsurgón (Fejér megye) a Művelődési Ház előtt 26-án 18.45 órakor ISMERETLEN TETTES egy nyitva levő, rövid időre őrizetlenül hagyott személygépkocsiból egy a népszavazáshoz használt, 14 szavazatot tartalmazó mozgóurnát elvitt és azt kb. 70 m távolságra a földre helyezte. Az urnát 19.30 órakor sértetlenül megtalálták.
Az adatgyűjtést megkezdték.
A népszavazást az országban 26-án a programnak megfelelő rendzavarás és rendőri intézkedés nélkül lebonyolították.
| B. Z. r. alezredes ügyeletvezető |
Készült: 69 példányban,
Készítette: BZ/TMné
Kapják: elosztó szerint
Jelzet: MOL XIX-B-1-ak-8-12-320-334-1989. november 27. (Magyar Országos Levéltár Belügyminisztérium Főügyeleti osztály)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 04.
1949
1968
Martin Luther King merénylet áldozata lesz Memphisben (Tennessee állam).Tovább
1968
Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas (*1929)Tovább
1968
Ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes filmet Magyarországon. (A koppányi aga testamentuma című filmet).Tovább
1972
Fenyő Miksa újságíró, a Nyugat című folyóirat alapítója, szerkesztője (*1877)Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő