A közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szóló 1901:XXI. törvénycikket az uralkodó szentesítette, majd augusztus 10-én...Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tisztelt Kommunista Urak!
A csehszlovák események úgy látszik nem tetszenek nektek. Ha nem avatkoztok más állam saját ügyeibe akkor minek kell firkálni is. Minket valódi munkásokat örömmel tölt el a csehszlovák nép bátorsága. Meg meri már mondani hazai áruló, talpnyaló urainak, hogy elég volt. A kufárkodásból. Bár ötvenhatban nyújtottak volna kezet nekünk szenvedő magyaroknak csehek, lengyelek egyaránt. Mert azoknak is annyi lehet mint nekünk duma, hitegetés, áltatás a munkásnak munka és pofa be. Jó pár bitang meg dözsöl. Jól mondják azt, "hogy Magyarország egy nagy körhinta, egy pár marha tólja a többi meg szédül benne". Hol van itt is szabadság? Fillérekért építeni a kommunista jövőt. De azért haladtok ilyen szépen megsúgom mert legtöbb helyen állatok irányítanak a másik meg az, hogy ahogy fizetgettek a munkás úgy dolgozgat. Csak haggyatok békét annak a népnek, köszöntjük a bátorságukat és szivből lélekből kívánjuk győzelmüket, mert akkor mi is remélhetünk abban, hogy a mi rabságunknak is vége lesz. Titteket pedig gazdáitokhoz kergetünk mert tudjátok meg, hogy a népet ruszki szuronyokkal tartsátok féken. Itt Magyarországon mindenki olyan mint a beteg légy. Ha ide küldik itt van, ha amoda ott van. Mi értelme van ebben az országban a szorgalomnak. Pedig a magyar ember nagy dolgokra képes. Hogy tud ez földet müvelni, hogy tud ez építeni és sok egyebet véghez vinni. Nem tud most! Kiöltétek belőle mindazt ami magyar. Ha visszanyerné szabad magyar alkotó terét meg lehet majd nézni mire képes egy szabad magyar. Most azért kínlódnátok a mehanizmussal, de ez is csak jó pár bitangnak a malmára hajtsa a hasznot. A munkásnak nincs semmi haszna belőle. Bele is lehet abba tojni. Ne keseregjetek ti a csehszlovák népért, tudja az mit csinál ne erőltessék rá a drága jó ruszki rendszert mert van még attól jobb is. Amelyben szabadon élhet dolgozhat a nép nem úgy mint ebben. S ezért gyülöli már minden normális ember.
Ezt üzenjük nektek, csehszlovák népet pedig minden idegszálunkkal figyeljük, egyszer csak a kommunizmus béklyói majd csak megszakadnak!
Hogy el ne felejtsem ennek a rendszernek még a bizalmassai is megbízható helyeken a rendszer visszáságairól vicceket mondanak. Ezt egy miniszteri dolgozótol hallottam: VIT = Viszik az idei termést? Fordítva: TIV = Tavaly is vitték.
Szóval az alap inog!
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 11. oldal, borítékban)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 27.
1901
1944
A brit és amerikai légierő pusztító bombatámadása a csepeli Weiss Manfréd Művek ellen.Tovább
1944
A zugligeti Szép Ilona villamos kocsiszín melletti a Nagy Béla-féle cukrászdában a detektívekkel folytatott tűzpárbajban életét vesztette...Tovább
1949
Az első sikeres szovjet kísérleti atomrobbantás.Tovább
1955
A szovjet csapatok kivonulnak Ausztriából.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő