A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Ellenséges névtelen levelek értékeléséről
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
osztályvezető
Tárgy: Ellenséges névtelen levelek értékeléséről
J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1969. február 6-án.
Megvizsgáltam és értékeltem a MSZMP KB és az Elnöki Tanács elnökének címzett, Magyar Árpád Szeged, Újgondolat u. 13. sz. fiktív feladóval ellátott és a nyíregyházi 2. sz. postán feladott 2 db "Az 1968 újév alkalmával mondott?" kezdetű és "folytatása lesz" végződésű, "a demokráciáért" aláírású ellenséges leveleket és az alábbiakat állapítottam meg:
A kérdéses levelek azonos tartalmúak, írógépen több példányban készültek. Sokszorosítás a hivatalokban általában használatos indigóval történt. A felhasznált papír közforgalomban lévő 29,5 x 21 cm-es közepes finomságú, sima írógéppapír. A levél először keresztbe majd hosszába lett összehajtva. Szennyeződés nem látható rajta. A szerző a gépelt szöveget nyomtatot nagybetűs írással egészítette ki, a megszólítás a szabálynak megfelelően, a levél bal felső sarkán, a lapszéltől 16 mm-re helyezkedik el, oldalszámozás a levél felső részén van, a középvonaltól balra.
A boríték sárgás-barna színű. Címzés középen, a feladó a bal alsó sarokban, bélyeg a jobb felső sarokba lett ragasztva, a közelmúltban bevezetett szabvány szerint. A bélyegen jól olvasható a nyíregyházi 2. sz. posta bélyegzőlenyomata és a dátum, 1968. február 8.
Az irat célja az új évi köszöntőben elmondottak és a NOSZF 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos pozitív megnyilatkozások elleni hangulatkeltés. Ennek kapcsán a szerző ellenséges, nacionalista, revizionista szemszögből értékeli a Szovjetunió második világháború utáni helyzetét, elsősorban határai vonatkozásában, továbbá az 1956 előtti és utáni változásokat, az 1956-os ellenforradalmi eseményeket, a demokrácia és diktatúra kérdését, a párt szövetségi és gazdaságpolitikáját.
A szerző konkrét közlései: Az első bekezdés 7-8. sorában "? az összes történelmi tanulmányaimat számba véve sem tudok erre a megszállásra, sőt anektálásra jogcímet." A 10. sorban "? Beszarábiát." A 13. sorban - az 1945-ös választásra utalva - "? a legjobb akarattal sem tudtak 13 % szavazattal többet összeszedni." A 21-24. sorokban lévő felsorolások: "?akiknek az iparigazolványát beszedték, akiktől a földet betagosították, akiket hivatalukból kiebrudalták, stb." A második bekezdés elején "99,98%-os szavazati arány". A harmadik bekezdés utolsó sorában "30 000 fiatal halálában". A negyedik bekezdés 8. sorában "?mindenkit politikai analfabétának tartanak." Az utolsó bekezdés elején "?ki lehet Önöknél befutott ember, csakis kizárólag aki az Önök szekerét tolja." Olyan konkrét közlések a levélben nem fordulnak elő, amelyek a szerző életkörülményeire, esetleg foglalkozására, valamely foglalkozási ágra, tartózkodási helyére - város, község - utalnának.
A levelek hármas tagozódásúak, hat bekezdést tartalmaznak, logikailag összefüggőek, bár az első bekezdés 13. sorában a megkezdett gondolatmenettől - és időben is - minden átmenet nélkül eltér. Mondanivalóját egyébként regény-stílusban írja. Viszonylag gazdag szókinccsel rendelkezik, gondolatait tömören, világosan fejti ki, egy-két esettől eltérően. Sajátszerű kifejezéseknek tekinthető: "egész magyar nép, annektálás, jogcím, Beszarábia, kiebrudalták, számba veszi, tyúkszeműk, népakarat, mese stb." Előfordul a szövegben több szóismétlés is: "no, node, nyilván, nevezetesen, dicső stb."
Általános műveltséggel, az átlagnál valamivel szélesebb körű társadalmi, politikai, filozófiai vonatkozású ismeretekkel rendelkezik. A helyesírási szabályokkal tisztában van. Írása hibamentes, csupán gépelési átütések fordulnak elő hét esetben, továbbá betűfelcserélés, pl. a 9. sor végén az e betűket r-rel, vagy betűkihagyás, pl. népfront helyett "népront" stb. Rövidítés csak a Szovjetunió vonatkozásában: SZU. Megszólításnál, néhány kivétellel az Ön, Önök kifejezést használja.
A szöveg a géppapírt csaknem teljes egészében betölti. A margó 16 mm. A sorvégződések egyenetlenek, a sorok tömörek. Új bekezdései nem a hagyományos ún. kibekezdések, hanem dupla sorváltással a fent meghatározott margószéltől kezdődnek. A vesszők és pontok után nincs szóköz. A második oldalon a margó és sorvégződések megegyeznek az első oldal sajátosságaival. A szöveg azonban a felső lapszéltől 3 cm-re, az alsótól 3,5 cm-re helyezkedik el. Nyomtatott betűvel "folytatása lesz" és aláírásnak ugyancsak a fenti betűtípussal "a demokráciáért" szöveg szerepel, jobb oldalon, a szövegtől 12 mm-re. Az írás képlete: B-2-a (b).
A borítékon szereplő gépírás képlete: I/1-B, míg a levél 260-II/2-B, tehát nem azonos írógépen készült a címzés és a levél szövege. [?]
Az anyag értékeléséből a szerző kilétére, személyére levonható következtetések:
Az idősebb generációhoz tartozó, kispolgári, értelmiségi származású, ez utóbbi pályán vagy olyan helyen dolgozik, ahol gyakran kell írógépet használnia, feltéve, hogy a levelet ő gépelte. Korát illetően a fenti feltételezést támasztja alá a "Beszarábia, annektálás, népakarat" kifejezések, amelyek különösen ami az elsőt illeti, közhasználatban igen ritkán fordulnak elő. Történelmi, földrajzi tanulmányai alapján ismerheti, amire utalás is van a szövegben, másrészt az 1945-ös választások eredményeire való utalás is azt látszik igazolni. Ez utóbbi, valamint a párt szövetségi politikájával, a több párt-rendszerrel foglalkozó rész arra enged következtetni, hogy korábban valamilyen párt tagja lehetett, vagy valamilyen szervezett oktatásban vett vagy vesz részt és onnan szerezte az ismereteket.
Elégedetlen, sértődött ember, aki az általa felsorolt valamelyik (első bekezdés 21-24. sor) kategóriához közvetlen vagy közvetve tartozott, illetve érdekelt volt: "akiktől az iparigazolványt beszedték, akiktől a földet betagosították, akiket a hivatalokból kiebrudaltak, akiknek a házát elvették, akiknek gyerekei nem tanulhattak az egyetemeken, akik fizikai munkát végeztek hosszú ideig, mert nekik nem volt proletár múltjuk."
A társadalmi, politikai életben viszonylag járatos. Politikai, filozófiai kérdésekkel is foglalkozik. Erre utal "valószínű, hogy Önök mindenkit politikai analfabétának tartanak" megjegyzése. A többpárt-rendszer és demokrácia, diktatúra, nép kérdéseinek olyan értelmű felvetése, mint a levélben van, azonban hiányos és hamis, ebben a nyugati propaganda - elsősorban különböző rádióadások hallgatása, esetleg ellenséges sajtó, stb - hatása érezhető. Az 1944-es események összehasonlításképpeni megemlítése arra enged következtetni, hogy az előző, Horthy-korszakhoz nem fűzhették abszolút érdekek.
Az az idézete, hogy a "pártonkívüliek betölthetnek minden állást, mese" egyértelműen jelenlegi pártonkívüliségére utal. Vezetői beosztásra alkalmas, politikailag, ideológiailag fejlett, de mellőzött embernek tartja magát. Ez összefüggésben lehet korábbi politikai múltjával, magatartásával, társadalmi helyzetével.
Összegezve:
A szerző kb. 50-55 év körüli, kisebb beosztású értelmiségi pályán tevékenykedő, vagy vállalati alkalmazásban szellemi munkát végző egyén. A korábbi években társadalmi helyzete, politikai magatartása miatt ellene vagy hozzátartozóival szemben intézkedés történt. E hatásokat még nem tudta magában lerendezni. Valamilyen párt tagja volt, politikai nézeteire feltételezhetően ez, valamint a múlt továbbá a nyugati propaganda volt és van jelentős hatással. Magatartására a nacionalizmus és revizionista tendenciák jellemzőek.
Jellembeli tulajdonságai - a levél alapján - az alábbiak: Nem egy agresszív egyéniség. Drasztikus, durva kifejezéseket nem használ, sőt helyenként előzékeny, udvarias hangot üt meg. A papír teljes kihasználása takarékos vonásokra utal. Ellenséges nézeteit környezetében feltehetően úgy juttatja kifejezésre, hogy az jogi értékelést ne vonjon maga után. Egyéniségére a társadalmi életben az ún. ellenzékiség, sértődöttség, magasabb beosztás felé való törekvés mondható. Véleményének nyíltabb kifejezésére használta fel a névtelen levelet. Kiváltó oka valószínű az újévi köszöntő, melynek mondanivalójával nézeteit nem azonosítja. Korábbi, valamint jelenleg helyzeténél. Beállítottságánál fogva nem tartozik azok közzé, akik a párt bel- és szövetségi politikájával egyetértenek.
A fentiek alapján a következő feladatok megoldását tartom szükségesnek:
- A rendelkezésre álló gépírásminták közül kiszűrni azokat, melyek a kérdéses képletekkel, sajátosságokkal megegyeznek.
- A szerzőre levont következtetések, a levélben szereplő témák és sajátszerű kifejezések alapján ügynökség, valamint hivatalos és társadalmi kapcsolatok útján olyan személyek felderítése, akik a levél megírásával kapcsolatba hozhatók.
- Az osztályon foglalkoztatott legmegbízhatóbb, leellenőrzött ügynökökkel a találkozók alkalmával a levél anyagát, sajátosságát részletesen megbeszélni, értékelni, véleményüket, következtetésüket leírni és lehetőségek szerint felderítő jellegű feladattal megbízni, írásminták beszerzésére felhasználni, elsősorban a magántulajdonban lévő írógépekről.
- A felmerült és számításba jöhető személyek munkahelyén, esetleg saját tulajdonukban lévő írógépekről megfelelő kombinációval a gépírásmintákat beszerezzük. A lehetőséghez mérten megszervezzük ügynöki ellenőrzésüket.
A feladat végrehajtásának határideje: 1969. április 3.
A végrehajtás eredményétől függően tesszük meg a további intézkedéseket.
| Felelős: | Tóth József r. szds. Tomasovszky István r. alhdgy. |
Tóth József r. szds.
Egyetértek:
Serfőző Ernő r. őrnagy.
alosztályvezető
Nytsz: 744/145
Készítette: TJ/HIné
Lerakva: "Anonymus" fn. rendk. esemény dossz.
(ÁBTL 3.1.5. O-13332 16-20. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő