a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. (1921. XLVII. törvénycikk)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tiszavasvári levelek ügyében
SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI RENDŐFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. ALOSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
TÁRGY: Tiszavasvári levelek ügyében
J E L E N T É S
Nyíregyháza, 1969. március 24.
Jelentem, az ügyben szereplő 3 ellenséges tartalmú levelet áttanulmányoztam, s a következőket állapítottam meg:
Mindhárom levelet Tiszavasváriban adták fel, sárga borítékban, 60 filléres bélyeggel. Ez értékcikkek bármelyik postán vagy trafikban kaphatók.
- Az "1968. V. 22. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztőség és Kiadóhivatal Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. Feladóként "Az E?..P" jelölést használták. A borítékban lévő egy íves franciakockás papírlapra kék golyóstollal írták a nyomtatott nagybetűs, két oldal terjedelmű szöveget.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. "NN - Ct" feladóval. A borítékban lévő egy oldal terjedelmű szöveget egy íves kockás papírlapra írták kék golyóstollal, nyomtatott nagybetűkkel.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték, a borítékon feladóként "MAGYAR N..P" szerepel. A borítékban lévő, másfél oldal terjedelmű, kék golyóstollal készített, nyomtatott kisbetűs szöveget egy íves kockás papírlapra írták.
A borítékok címzése és a levelek betűformái alapján laikus szemmel is megállapítható, hogy mindhárom levél ugyanattól a kéztől származik.
A jelentésben 1.) és 2.) sorszámmal ellátott, nyomtatott nagybetűkkel írott levelekben több betű esetében felismerhető egyedi sajátosság. (L, N, R, B, D, K, stb.) A jobbra dőlő L alsó szára hullámos, visszakanyarodó. A jobbra dőlő N jobb szára hullámos, a jobb szár felső vége hurkos. A O esetében a kör befejezése tizenegy óra irányában történik, a jobbról balra kanyarodó hurok a kör közepe felé halad.
A jelentésben 1.) és 3.) számmal jelölt levelek között is felismerhető az azonosság. Az 1. számú, nyomtatott nagybetűvel írott levélben a megszólítás nyomtatott kisbetűvel íródott, se a kisbetűk formája azonos a 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel íródott levélben szereplő betűkkel.
A betűformák alapján megállapítható, hogy írójuk elég sokat ír, elképzelhető foglalkozásával összefüggően. Helyesírása jó, a legalapvetőbb helyesírási tudnivalókat készségszinten ismeri és alkalmazza. Az írásjeleket - különösen a felkiáltó-, kérdő- és idézőjeleket - helyesen alkalmazza. Érdekes sajátossága a levélnek, hogy a nyomtatott I-re mindenütt pontot tesz. Több helyen úgy tűnik, mintha szándékosan véteni akarna a helyesírási szabályok ellen. Pl. a 2. számú levél 6-ik sorában a "hazaáruló" szót előbb egybe akarta írni, majd mégis külön írta. Az 1. számú levél 2-ik sorában láthatóan még egy "l" betoldást eszközölt a "futballról" szóba, míg ugyanezt a szót a 12-ik sorban egy l-lel írja.
A 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel írott levélben mesterségesen torzított n, m, t, u betűket találunk. Sok esetben tévedésből helyen írta ezeket a betűket, de később torzított formájukra javította őket.
Minden levélben gyűlölettel ír a kommunizmusról, a vezető beosztású emberekről. Valószínű, hogy komoly sérelmei lehetnek. Az 1. számú levélben (második oldal 14. sor) IS betoldást eszközölt utólag. Eredetileg így hangzott a mondat: "Itt a méreggyárban általános a felháborodás." Az "IS" betoldása után "Itt a méreggyárban is általános a felháborodás." (Talán a "méreggyárban" dolgozik, s tudat alatt ezt is írta, később jött rá, hogy hibázott, s változatott a mondat értelmén.
A levelek hangvétele cinikus. A levelek szerzője tréfás, csipkelődő hangon ír. Nacionalista beállítottságú, kispolgári családból származó, középkáder lehet. 50 év körüli ember, aki ismeri a régi kiskocsmák hangulatát, s a kocsma szó a régi helyesírás szerint is írta (korcsma).
Tomasovszky István
r. alhdgy.
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető
Nytsz: 744/340
Készítette: TI/HIné
Készült: 1 pld-ban.
Lerakva: Anyagába.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 12-14. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 06.
1921
1947
Molotov tájékoztatja a szovjet pártvezetőséget, hogy az „atomtitok már nem titok”.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő