1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Határozat
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
főkapitány áb. helyettese.
Tárgy: "Krónikás" fn. rendkívüli esemény dosszié lezárására
H a t á r o z a t
Nyíregyháza, 1972. május 22-én.
"Krónikás" fn. rendkívüli események dossziét 1971. március 29-én nyitottuk, mert ismeretlen elkövető a Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére négy db ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A kérdéses levelek írásszakértői vélemény szerint egy kéztől származnak, azokat a tettes Tiszavasváriban, illetve Polgáron adta postára.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. . (1) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
Az inkriminált anyagok értékelésébe szakértőt is bevontunk, a levont következtetés szerint az elkövető 55 év körüli, paraszti származású, valószínű férfi. Vulgáris szemlélettel rendelkező, a nyolc általánosnak megfelelő műveltségi szinten lévő egyén. Vallásos típus, állami alkalmazásban állhat, kis helyen, faluban él.
A fentieket figyelembe véve végeztük kutató munkánkat, feltételezve, hogy a tettes a levelek feladásának megfelelően Tiszavasváriban él. Ezt támasztotta alá a társadalmi és hivatalos kapcsolatoktól szerzett adatok is.
Intézkedési tervet készítettünk, melyben körülhatároltuk azokat a területeket, objektumokat, ahol az elkövetőt keresni kell. Meghatároztuk a rendelkezésre álló operatív eszközök - ügynökség - felhasználásának módját.
A feldolgozó munka során öt számításba vehető személyt vontunk hálózati ellenőrzés alá. Összesen 35 személytől szereztünk be kézírásmintákat, melyeket szakértői véleményezésre megküldtünk az illetékes osztálynak. A szakértő azonban minden esetben negatív választ adott, a kézírások egyikét sem hozta kapcsolatba az inkriminált anyaggal.
A dosszié egy éves határideje alatt - az elkövető felderítésére - tett intézkedéseink nem hozták meg a kívánt eredményt, s ez a közeli jövőben sem várható.
A fentiek alapján kérem a 35-R-757. sz. "KRÓNIKÁS" fn. rendkívüli események dosszié lezárását és irattárba való helyezését engedélyezni.
Tóth József
r. őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrnagy
osztályvezető
Nytsz: 7-287.
Készítette: TJ/HJné
Készült: 1pld-ban.
Lerakva: 35-R-757. sz. dossz.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 44-45. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő