a Nemzetgyűlés – a magyar történelem folyamán negyedszer – kimondja a Habsburg-ház trónfosztását. (1921. XLVII. törvénycikk)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Jelentés
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben
J e l e n t é s
Nyíregyháza, 1968. április 5.
Jelentem, hogy 1968. IV. 3-án a Hajdú-Bihar megyei RFK. Politikai Osztályán a rendkívüli események vonaltartójával megbeszélést folytattam olyan célból, hogy az elmúlt időkben nem-e dolgoztak a fentihez hasonló ügyben, s nincs-e birtokukban ilyen ellenséges tartalmú levél, amely a megyénkben feladottakkal összefüggésbe hozható, vagy ha utólag ilyen kerülne birtokukba arról osztályunkat tájékoztassák.
A fentieknek megfelelően megállapítottam, hogy 1964, 1965 években a nyíregyházi 1, 2 postahivataloknál 1-3 óra eltéréssel olyan ellenséges tartalmú leveleket adtak fel a "Nemzeti ellenállási mozgalom" és a " Magyar Semlegességi Front" aláírással, amelyek az írásképlete 260/1 BC? Ez pedig mindenben megegyezik a birtokunkban lévő kormányunk és pártunk vezetőinek írt ellenséges tartalmú levélpapírok anyagával és írásképeltével.
A jelzett levelek közül kapott a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Görög Mihály Nagykálló, Kállói u. 6.sz., az orvostudományi egyetem pedig Gálos Jakab Kótaj, Buji u. 8.sz. alatti feladóval. Ezek fiktív nevek.
A fentieken kívül hasonló szövegű és aláírású, feladó nélküli levelet adtak fel Budapesten a Debreceni Városi Tanács Titkárának, a Budapesti Építési-, Közlekedési, Műszaki Egyetem, állatorvostudományi, agrártudományi egyetem, József Attila Tudományegyetem Szeged, Erdészeti és Faipari egyetem Sopron, Nehézipari Egyetem Miskolc, Tanárképző főiskola Nyíregyháza címére.
A fenti ügyekben a Hajdú-Bihar megyei Politikai Osztály, valamint a központi alosztály ellenőrző munkát végzett, eredmény nélkül zárták el az ügyben keletkezett dossziékat.
A megbeszéltek alapján olyan következtetést lehet valószínűsíteni, hogy az előzőekben írt levelek tettesei azonosak a birtokunkban lévő ellenséges tartalmú levelek íróival. Debrecenben nagy helyi és személyi ismeretekkel rendelkezik, viszont gyakran utazhat Nyíregyházára és Budapestre, utazgatásai munkakörével függhet össze, s ilyen utazásai alkalmával adja fel az állomás melletti 2. sz. postán leveleit.
A fenti körülményeket figyelembe véve ellenőrzéseink során figyelembe kell venni a Debrecenbe lakó, de Nyíregyházán dolgozó értelmiségi személyek körülményeit, magatartását is.
Szabó Imre
r. fhdgy.
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető.
Nytsz: 697/391.
| Készült: | 1 pl-ban. Anyagába. |
Készítette: SzI/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-13332 10-11. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 06.
1921
1947
Molotov tájékoztatja a szovjet pártvezetőséget, hogy az „atomtitok már nem titok”.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő