Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava

„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”

Jelentés 

Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság

III/III. AlosztályaSzigorúan titkos!

Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben

J e l e n t é s

Nyíregyháza, 1968. április 5.

Jelentem, hogy 1968. IV. 3-án a Hajdú-Bihar megyei RFK. Politikai Osztályán a rendkívüli események vonaltartójával megbeszélést folytattam olyan célból, hogy az elmúlt időkben nem-e dolgoztak a fentihez hasonló ügyben, s nincs-e birtokukban ilyen ellenséges tartalmú levél, amely a megyénkben feladottakkal összefüggésbe hozható, vagy ha utólag ilyen kerülne birtokukba arról osztályunkat tájékoztassák.

A fentieknek megfelelően megállapítottam, hogy 1964, 1965 években a nyíregyházi 1, 2 postahivataloknál 1-3 óra eltéréssel olyan ellenséges tartalmú leveleket adtak fel a "Nemzeti ellenállási mozgalom" és a " Magyar Semlegességi Front" aláírással, amelyek az írásképlete 260/1 BC? Ez pedig mindenben megegyezik a birtokunkban lévő kormányunk és pártunk vezetőinek írt ellenséges tartalmú levélpapírok anyagával és írásképeltével.
A jelzett levelek közül kapott a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Görög Mihály Nagykálló, Kállói u. 6.sz., az orvostudományi egyetem pedig Gálos Jakab Kótaj, Buji u. 8.sz. alatti feladóval. Ezek fiktív nevek.
A fentieken kívül hasonló szövegű és aláírású, feladó nélküli levelet adtak fel Budapesten a Debreceni Városi Tanács Titkárának, a Budapesti Építési-, Közlekedési, Műszaki Egyetem, állatorvostudományi, agrártudományi egyetem, József Attila Tudományegyetem Szeged, Erdészeti és Faipari egyetem Sopron, Nehézipari Egyetem Miskolc, Tanárképző főiskola Nyíregyháza címére.

A fenti ügyekben a Hajdú-Bihar megyei Politikai Osztály, valamint a központi alosztály ellenőrző munkát végzett, eredmény nélkül zárták el az ügyben keletkezett dossziékat.

A megbeszéltek alapján olyan következtetést lehet valószínűsíteni, hogy az előzőekben írt levelek tettesei azonosak a birtokunkban lévő ellenséges tartalmú levelek íróival. Debrecenben nagy helyi és személyi ismeretekkel rendelkezik, viszont gyakran utazhat Nyíregyházára és Budapestre, utazgatásai munkakörével függhet össze, s ilyen utazásai alkalmával adja fel az állomás melletti 2. sz. postán leveleit.

A fenti körülményeket figyelembe véve ellenőrzéseink során figyelembe kell venni a Debrecenbe lakó, de Nyíregyházán dolgozó értelmiségi személyek körülményeit, magatartását is.

Szabó Imre
r. fhdgy.

Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető.

Nytsz: 697/391.

Készült:1 pl-ban.
Anyagába.

Készítette: SzI/RJné.

(ÁBTL 3.1.5. O-13332 10-11. oldal)

Ezen a napon történt december 14.

1911

Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.Tovább

1921

Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas...Tovább

1939

Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését (Weserübung hadművelet...Tovább

1955

Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő