Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava

„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”

Jelentés 

Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság

III/III. AlosztályaSzigorúan titkos!

Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben

J e l e n t é s

Nyíregyháza, 1968. április 5.

Jelentem, hogy 1968. IV. 3-án a Hajdú-Bihar megyei RFK. Politikai Osztályán a rendkívüli események vonaltartójával megbeszélést folytattam olyan célból, hogy az elmúlt időkben nem-e dolgoztak a fentihez hasonló ügyben, s nincs-e birtokukban ilyen ellenséges tartalmú levél, amely a megyénkben feladottakkal összefüggésbe hozható, vagy ha utólag ilyen kerülne birtokukba arról osztályunkat tájékoztassák.

A fentieknek megfelelően megállapítottam, hogy 1964, 1965 években a nyíregyházi 1, 2 postahivataloknál 1-3 óra eltéréssel olyan ellenséges tartalmú leveleket adtak fel a "Nemzeti ellenállási mozgalom" és a " Magyar Semlegességi Front" aláírással, amelyek az írásképlete 260/1 BC? Ez pedig mindenben megegyezik a birtokunkban lévő kormányunk és pártunk vezetőinek írt ellenséges tartalmú levélpapírok anyagával és írásképeltével.
A jelzett levelek közül kapott a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, Görög Mihály Nagykálló, Kállói u. 6.sz., az orvostudományi egyetem pedig Gálos Jakab Kótaj, Buji u. 8.sz. alatti feladóval. Ezek fiktív nevek.
A fentieken kívül hasonló szövegű és aláírású, feladó nélküli levelet adtak fel Budapesten a Debreceni Városi Tanács Titkárának, a Budapesti Építési-, Közlekedési, Műszaki Egyetem, állatorvostudományi, agrártudományi egyetem, József Attila Tudományegyetem Szeged, Erdészeti és Faipari egyetem Sopron, Nehézipari Egyetem Miskolc, Tanárképző főiskola Nyíregyháza címére.

A fenti ügyekben a Hajdú-Bihar megyei Politikai Osztály, valamint a központi alosztály ellenőrző munkát végzett, eredmény nélkül zárták el az ügyben keletkezett dossziékat.

A megbeszéltek alapján olyan következtetést lehet valószínűsíteni, hogy az előzőekben írt levelek tettesei azonosak a birtokunkban lévő ellenséges tartalmú levelek íróival. Debrecenben nagy helyi és személyi ismeretekkel rendelkezik, viszont gyakran utazhat Nyíregyházára és Budapestre, utazgatásai munkakörével függhet össze, s ilyen utazásai alkalmával adja fel az állomás melletti 2. sz. postán leveleit.

A fenti körülményeket figyelembe véve ellenőrzéseink során figyelembe kell venni a Debrecenbe lakó, de Nyíregyházán dolgozó értelmiségi személyek körülményeit, magatartását is.

Szabó Imre
r. fhdgy.

Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető.

Nytsz: 697/391.

Készült:1 pl-ban.
Anyagába.

Készítette: SzI/RJné.

(ÁBTL 3.1.5. O-13332 10-11. oldal)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő