1919 – P. Ábrahám Dezső vezetésével Szegeden ellenkormány alakult.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Intézkedési terv
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
Politikai Osztály vezetője
Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1968. április 3.
A fenti ügyben az alábbi elsődleges feladatok végrehajtását tervezem:
- A debreceni és miskolci politikai osztályok illetékes vonaltartójával fel kell venni a kapcsolatot és tisztázni kell, hogy az elmúlt időkben kaptak-e hasonló témájú, vagy szövegű fiktív feladójú levelet, ha igen azt hol, mikor és kinek a címére adták fel, ha szükséges írásazonosításra meg kell küldeni a BM írásszakértőjének. Amennyiben utólagos adatok merülnek fel, azt szükséges egyeztetni.
- A központi párhuzamos alosztállyal is egyeztetni kell a beszervezett adatokat, olyan célból, hogy nem-e rendelkeznek hasonló adatokkal vagy utólag az ország más területén nem-e merültek fel ugyanilyen témájú névtelen levelek, ha igen vizsgálni kell az esetleges összefüggést, az azonosságot a tettes kilétének megállapítása érdekében.
- A birtokunkban lévő ellenséges tartalmú leveleket írásszakértőnek kell bemutatni, az írásszakértő által megküldött gépírás egyedi sajátosságait alapul véve, a már beszerzett és a birtokunkban lévő gépírásminták között priorálást kell végezni.
- A boríték és a levélpapír cikkszámát figyelembe véve ellenőrizni kell, hogy azokat hol árusítják, általában milyen üzletekben, vagy más árusító helyeken lehet beszerezni.
Úgyszintén ellenőrzendő a borítékon található bélyeg forgalomba-hozatalának ideje, helye.
- Legális és hálózati lehetőségek felhasználásával olyan személyek után kutatunk, akiknek szóhasználatában gyakori a "nos" és "node" kifejezés. Ha ezen személyek írógéppel rendelkeznek, vagy ilyenhez hozzáférnek, arról konspiratív úton írásmintát szerzünk be.
- Az eddig érkezett felderített, vagy felderítetlen birtokunkban lévő, géppel írt ellenséges tartalmú levelek között ellenőrzést végzünk azonosítás céljából.
- Társadalmi és ügynöki lehetőség felhasználásával ellenőrizzük, hogy Nyíregyháza üzemeibe, oktatási intézményeibe Debrecenből kik járnak dolgozni, ezek körülményeit, magatartását ellenőrizni kell.
- A beérkezett adatokat elemzés és megfelelő rendezés után szakértői vizsgálatra megküldjük.
- A kialakult helyzetnek megfelelően az intézkedési tervet ki kell egészíteni, szükség esetén újat készíteni.
Szabó Imre
r. fhdgy.
Egyetértek:
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető
Nytsz: 697/389.
Készült: 1 pl-ban.
Anyagába.
Készítette: SzI/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-13332 8-9. oldal)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 12.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
