Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava

„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”

Intézkedési terv 

Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság

III/III. AlosztályaSzigorúan titkos!

Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
Politikai Osztály vezetője

Tárgy: "Anonymus" fn. ügyben

I n t é z k e d é s i t e r v .

Nyíregyháza, 1968. április 3.

A fenti ügyben az alábbi elsődleges feladatok végrehajtását tervezem:

- A debreceni és miskolci politikai osztályok illetékes vonaltartójával fel kell venni a kapcsolatot és tisztázni kell, hogy az elmúlt időkben kaptak-e hasonló témájú, vagy szövegű fiktív feladójú levelet, ha igen azt hol, mikor és kinek a címére adták fel, ha szükséges írásazonosításra meg kell küldeni a BM írásszakértőjének. Amennyiben utólagos adatok merülnek fel, azt szükséges egyeztetni.

- A központi párhuzamos alosztállyal is egyeztetni kell a beszervezett adatokat, olyan célból, hogy nem-e rendelkeznek hasonló adatokkal vagy utólag az ország más területén nem-e merültek fel ugyanilyen témájú névtelen levelek, ha igen vizsgálni kell az esetleges összefüggést, az azonosságot a tettes kilétének megállapítása érdekében.

- A birtokunkban lévő ellenséges tartalmú leveleket írásszakértőnek kell bemutatni, az írásszakértő által megküldött gépírás egyedi sajátosságait alapul véve, a már beszerzett és a birtokunkban lévő gépírásminták között priorálást kell végezni.

- A boríték és a levélpapír cikkszámát figyelembe véve ellenőrizni kell, hogy azokat hol árusítják, általában milyen üzletekben, vagy más árusító helyeken lehet beszerezni.
Úgyszintén ellenőrzendő a borítékon található bélyeg forgalomba-hozatalának ideje, helye.

- Legális és hálózati lehetőségek felhasználásával olyan személyek után kutatunk, akiknek szóhasználatában gyakori a "nos" és "node" kifejezés. Ha ezen személyek írógéppel rendelkeznek, vagy ilyenhez hozzáférnek, arról konspiratív úton írásmintát szerzünk be.

- Az eddig érkezett felderített, vagy felderítetlen birtokunkban lévő, géppel írt ellenséges tartalmú levelek között ellenőrzést végzünk azonosítás céljából.

- Társadalmi és ügynöki lehetőség felhasználásával ellenőrizzük, hogy Nyíregyháza üzemeibe, oktatási intézményeibe Debrecenből kik járnak dolgozni, ezek körülményeit, magatartását ellenőrizni kell.

- A beérkezett adatokat elemzés és megfelelő rendezés után szakértői vizsgálatra megküldjük.

- A kialakult helyzetnek megfelelően az intézkedési tervet ki kell egészíteni, szükség esetén újat készíteni.

Szabó Imre
r. fhdgy.

Egyetértek:

Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető

Nytsz: 697/389.
Készült: 1 pl-ban.
            Anyagába.
Készítette: SzI/RJné.

(ÁBTL 3.1.5. O-13332 8-9. oldal)

Ezen a napon történt április 24.

1959

A KISZ KB megvitatta a „legégetőbb kérdésnek” minősített eszmei-politikai nevelés kérdését, ill. annak „Irányelveit”. Az 56 oldalas...Tovább

1970

Kőszegen megtartották az Ifjúsági Filmek Országos Seregszemléjét. Bemutatták az első filmeseknek, a Balázs Béla Stúdió alkotóinak és a...Tovább

1973

Az ifjúság nemzetközi szolidaritási napja alkalmából ifjúsági gyűlést rendeztek a szegedi József Attila Tudományegyetemen.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő