A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
"Krónikás" fn. ügyben
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes főkapitány áb.h.
Tárgy: "Krónikás" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1971. november 30.
A Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére ismeretlen személy összesen négy db. ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. (1.) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
A kérdéses levelek - írásszakértői vélemény szerint - minden kétséget kizáróan egy kéztől származnak, azokat az elkövető Tiszavasváriban, ill. Polgáron adta fel. Az inkriminált anyagokból arra lehet következtetni, hogy a tettes baráti kapcsolatai hasonló beállítottságú személyek, a cselekmény részesei, v. tudnak róla.
Az eddigiek során tizenöt számításba vehető személytől szereztük be kézírásmintát, az írásszakértő valamennyit kizárta. Az adatgyűjtés során értesültünk arról, hogy a Tiszavasvári Alkaloida gyár egyik munkahelyén a levelek tartalmának megfelelő beszélgetés zajlott a 1970. december 24.-én. Konkrétan a személyek kilétét megállapítani nem lehetett.
A fentiekre való tekintettel, s hogy a levelekben is utalás van a gyárra, feltehető: az elkövető, - v. kapcsolatai - az ALKALOIDÁ-ban dolgozik, v. dolgozott.
Az írásszakértő véleménye szerint a szerző paraszti származású, 55 év körüli, valószínűen férfi személy. Nem kizárt, hogy beszédhibás, vulgáris szemlélettel rendelkező, a 8. általánosnak megfelelő műveltségi szintet meg nem haladó iskolával bíró egyén. Korábban piaci adásvétellel foglalkozhatott, jelenleg pedig állami alkalmazásban áll. Vallásos típus, a közelmúltban a tanáccsal kapcsolatban volt számára negatív eredménnyel végződött ügye, feltételezhetően adó, vagy földtulajdonnal kapcsolatos témakörben.
Az elkövető kis helyen, faluban él.
A tudomásunkra jutott adatok és az írásszakértő véleménye arra utalnak, hogy a tettes a levelek feladási helyén, Tiszavasváriban lakik. Jelenleg valamelyik helyi ipari, v. más üzemben, munkahelyen dolgozhat.
Az itt foglalkoztatottak jelentős része még ma is kétlaki életet él, a mezőgazdasággal való kapcsolatuk nem szakadt meg.
Ezért a felderítő munkát az ALKALOIDA és más termelő, v. szolgáltató üzemekben kell végezni, figyelembe véve a tettesre vonatkozó jellemzőket.
Fentieknek megfelelően az alábbi főbb feladatokat kell megoldani:
- Az írásszakértő véleménye alapján eligazítjuk: "Gergely", "Kutasi" és "Vasvári" fn. ügynökeinket.
- A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető valószínű a Tiszavasvári ALKALOIDA Gyárban dolgozik, ezért a kutató munkát itt kell intenzívebbé tenni.
- a vállalati nyilvántartást felhasználva megállapítjuk az 50 éven felüli dolgozókat. Közülük kiszűrjük az ügy szempontjából számításba vehető személyeket.
- A hivatalos és társadalmi kapcsolatokon keresztül, valamint a szig. anyagaiból kézírásmintájukat beszerezzük.
- Megállapítjuk, hogy a Tiszavasvári tanácsnál az elmúlt év végén, ill. ez év elején kiknek volt földtulajdonnal, adóval kapcsolatos problémájuk, panaszuk.
Az elkövetőre levont következtetés alapján számításba vehető személyeket ellenőrizzük, kézírásmintákat szerzünk be tőlük. - Hivatalos és társadalmi kapcsolatok útján megállapítjuk a községben, kik tartoznak az ún. "kupeckodó" réteghez, jelenleg hol dolgoznak?! Tisztázzuk az ügy szempontjából van-e köztük érdekes személy.
- A tettesre levont következtetések alapján differenciáltan kutatást végzünk Tiszavasváriban levő termelő és szolgáltató vállalatoknál, így pl: a gépjavító állomás, ÁFÉSZ-nél.
Az intézkedések végrehajtásának eredményétől függően a dossziét átminősítjük, vagy lezárjuk.
A tervbe vett intézkedések határideje: 1972. március 29.
| Felelős: Tóth József r. őrgy. |
Tóth József
őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrgy.
osztályvezető
Nytsz: 7/895
| Készült: | 1 pl-ban "Krónikás" ügyd. |
Készítette: TJ/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 34-35. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 05.
1903
1937
Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább
1944
Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább
1944
Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább
1944
Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő