Második világháború: A japán haderő elfoglalja Manilát (Fülöp-szigetek)Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
"Krónikás" fn. ügyben
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes főkapitány áb.h.
Tárgy: "Krónikás" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1971. november 30.
A Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére ismeretlen személy összesen négy db. ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. (1.) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
A kérdéses levelek - írásszakértői vélemény szerint - minden kétséget kizáróan egy kéztől származnak, azokat az elkövető Tiszavasváriban, ill. Polgáron adta fel. Az inkriminált anyagokból arra lehet következtetni, hogy a tettes baráti kapcsolatai hasonló beállítottságú személyek, a cselekmény részesei, v. tudnak róla.
Az eddigiek során tizenöt számításba vehető személytől szereztük be kézírásmintát, az írásszakértő valamennyit kizárta. Az adatgyűjtés során értesültünk arról, hogy a Tiszavasvári Alkaloida gyár egyik munkahelyén a levelek tartalmának megfelelő beszélgetés zajlott a 1970. december 24.-én. Konkrétan a személyek kilétét megállapítani nem lehetett.
A fentiekre való tekintettel, s hogy a levelekben is utalás van a gyárra, feltehető: az elkövető, - v. kapcsolatai - az ALKALOIDÁ-ban dolgozik, v. dolgozott.
Az írásszakértő véleménye szerint a szerző paraszti származású, 55 év körüli, valószínűen férfi személy. Nem kizárt, hogy beszédhibás, vulgáris szemlélettel rendelkező, a 8. általánosnak megfelelő műveltségi szintet meg nem haladó iskolával bíró egyén. Korábban piaci adásvétellel foglalkozhatott, jelenleg pedig állami alkalmazásban áll. Vallásos típus, a közelmúltban a tanáccsal kapcsolatban volt számára negatív eredménnyel végződött ügye, feltételezhetően adó, vagy földtulajdonnal kapcsolatos témakörben.
Az elkövető kis helyen, faluban él.
A tudomásunkra jutott adatok és az írásszakértő véleménye arra utalnak, hogy a tettes a levelek feladási helyén, Tiszavasváriban lakik. Jelenleg valamelyik helyi ipari, v. más üzemben, munkahelyen dolgozhat.
Az itt foglalkoztatottak jelentős része még ma is kétlaki életet él, a mezőgazdasággal való kapcsolatuk nem szakadt meg.
Ezért a felderítő munkát az ALKALOIDA és más termelő, v. szolgáltató üzemekben kell végezni, figyelembe véve a tettesre vonatkozó jellemzőket.
Fentieknek megfelelően az alábbi főbb feladatokat kell megoldani:
- Az írásszakértő véleménye alapján eligazítjuk: "Gergely", "Kutasi" és "Vasvári" fn. ügynökeinket.
- A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető valószínű a Tiszavasvári ALKALOIDA Gyárban dolgozik, ezért a kutató munkát itt kell intenzívebbé tenni.
- a vállalati nyilvántartást felhasználva megállapítjuk az 50 éven felüli dolgozókat. Közülük kiszűrjük az ügy szempontjából számításba vehető személyeket.
- A hivatalos és társadalmi kapcsolatokon keresztül, valamint a szig. anyagaiból kézírásmintájukat beszerezzük.
- Megállapítjuk, hogy a Tiszavasvári tanácsnál az elmúlt év végén, ill. ez év elején kiknek volt földtulajdonnal, adóval kapcsolatos problémájuk, panaszuk.
Az elkövetőre levont következtetés alapján számításba vehető személyeket ellenőrizzük, kézírásmintákat szerzünk be tőlük. - Hivatalos és társadalmi kapcsolatok útján megállapítjuk a községben, kik tartoznak az ún. "kupeckodó" réteghez, jelenleg hol dolgoznak?! Tisztázzuk az ügy szempontjából van-e köztük érdekes személy.
- A tettesre levont következtetések alapján differenciáltan kutatást végzünk Tiszavasváriban levő termelő és szolgáltató vállalatoknál, így pl: a gépjavító állomás, ÁFÉSZ-nél.
Az intézkedések végrehajtásának eredményétől függően a dossziét átminősítjük, vagy lezárjuk.
A tervbe vett intézkedések határideje: 1972. március 29.
| Felelős: Tóth József r. őrgy. |
Tóth József
őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrgy.
osztályvezető
Nytsz: 7/895
| Készült: | 1 pl-ban "Krónikás" ügyd. |
Készítette: TJ/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 34-35. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt január 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő