A Német Birodalom hadat üzen az Orosz Birodalomnak.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
"Krónikás" fn. ügyben
Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság
| III/III. Alosztálya | Szigorúan titkos! |
Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes főkapitány áb.h.
Tárgy: "Krónikás" fn. ügyben
I n t é z k e d é s i t e r v .
Nyíregyháza, 1971. november 30.
A Népszabadság Szerkesztősége és az MSZMP KB címére ismeretlen személy összesen négy db. ellenséges, izgató tartalmú levelet küldött.
A szerző alaposan gyanúsítható a Btk. 127. (1.) bek.-ben meghatározott izgatás bűntettének megvalósításával.
A kérdéses levelek - írásszakértői vélemény szerint - minden kétséget kizáróan egy kéztől származnak, azokat az elkövető Tiszavasváriban, ill. Polgáron adta fel. Az inkriminált anyagokból arra lehet következtetni, hogy a tettes baráti kapcsolatai hasonló beállítottságú személyek, a cselekmény részesei, v. tudnak róla.
Az eddigiek során tizenöt számításba vehető személytől szereztük be kézírásmintát, az írásszakértő valamennyit kizárta. Az adatgyűjtés során értesültünk arról, hogy a Tiszavasvári Alkaloida gyár egyik munkahelyén a levelek tartalmának megfelelő beszélgetés zajlott a 1970. december 24.-én. Konkrétan a személyek kilétét megállapítani nem lehetett.
A fentiekre való tekintettel, s hogy a levelekben is utalás van a gyárra, feltehető: az elkövető, - v. kapcsolatai - az ALKALOIDÁ-ban dolgozik, v. dolgozott.
Az írásszakértő véleménye szerint a szerző paraszti származású, 55 év körüli, valószínűen férfi személy. Nem kizárt, hogy beszédhibás, vulgáris szemlélettel rendelkező, a 8. általánosnak megfelelő műveltségi szintet meg nem haladó iskolával bíró egyén. Korábban piaci adásvétellel foglalkozhatott, jelenleg pedig állami alkalmazásban áll. Vallásos típus, a közelmúltban a tanáccsal kapcsolatban volt számára negatív eredménnyel végződött ügye, feltételezhetően adó, vagy földtulajdonnal kapcsolatos témakörben.
Az elkövető kis helyen, faluban él.
A tudomásunkra jutott adatok és az írásszakértő véleménye arra utalnak, hogy a tettes a levelek feladási helyén, Tiszavasváriban lakik. Jelenleg valamelyik helyi ipari, v. más üzemben, munkahelyen dolgozhat.
Az itt foglalkoztatottak jelentős része még ma is kétlaki életet él, a mezőgazdasággal való kapcsolatuk nem szakadt meg.
Ezért a felderítő munkát az ALKALOIDA és más termelő, v. szolgáltató üzemekben kell végezni, figyelembe véve a tettesre vonatkozó jellemzőket.
Fentieknek megfelelően az alábbi főbb feladatokat kell megoldani:
- Az írásszakértő véleménye alapján eligazítjuk: "Gergely", "Kutasi" és "Vasvári" fn. ügynökeinket.
- A rendelkezésre álló adatokból arra lehet következtetni, hogy az elkövető valószínű a Tiszavasvári ALKALOIDA Gyárban dolgozik, ezért a kutató munkát itt kell intenzívebbé tenni.
- a vállalati nyilvántartást felhasználva megállapítjuk az 50 éven felüli dolgozókat. Közülük kiszűrjük az ügy szempontjából számításba vehető személyeket.
- A hivatalos és társadalmi kapcsolatokon keresztül, valamint a szig. anyagaiból kézírásmintájukat beszerezzük.
- Megállapítjuk, hogy a Tiszavasvári tanácsnál az elmúlt év végén, ill. ez év elején kiknek volt földtulajdonnal, adóval kapcsolatos problémájuk, panaszuk.
Az elkövetőre levont következtetés alapján számításba vehető személyeket ellenőrizzük, kézírásmintákat szerzünk be tőlük. - Hivatalos és társadalmi kapcsolatok útján megállapítjuk a községben, kik tartoznak az ún. "kupeckodó" réteghez, jelenleg hol dolgoznak?! Tisztázzuk az ügy szempontjából van-e köztük érdekes személy.
- A tettesre levont következtetések alapján differenciáltan kutatást végzünk Tiszavasváriban levő termelő és szolgáltató vállalatoknál, így pl: a gépjavító állomás, ÁFÉSZ-nél.
Az intézkedések végrehajtásának eredményétől függően a dossziét átminősítjük, vagy lezárjuk.
A tervbe vett intézkedések határideje: 1972. március 29.
| Felelős: Tóth József r. őrgy. |
Tóth József
őrgy.
Egyetértek:
Trencsényi Sándor r. őrgy.
osztályvezető
Nytsz: 7/895
| Készült: | 1 pl-ban "Krónikás" ügyd. |
Készítette: TJ/RJné.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 34-35. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 01.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő