A szerb hadsereg visszafoglalja Belgrádot az Osztrák-Magyar Monarchia seregeitől.Tovább
Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava
„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”
Tiszavasvári levelek ügyében
SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI RENDŐFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. ALOSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
TÁRGY: Tiszavasvári levelek ügyében
J E L E N T É S
Nyíregyháza, 1969. március 24.
Jelentem, az ügyben szereplő 3 ellenséges tartalmú levelet áttanulmányoztam, s a következőket állapítottam meg:
Mindhárom levelet Tiszavasváriban adták fel, sárga borítékban, 60 filléres bélyeggel. Ez értékcikkek bármelyik postán vagy trafikban kaphatók.
- Az "1968. V. 22. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztőség és Kiadóhivatal Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. Feladóként "Az E?..P" jelölést használták. A borítékban lévő egy íves franciakockás papírlapra kék golyóstollal írták a nyomtatott nagybetűs, két oldal terjedelmű szöveget.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték. "NN - Ct" feladóval. A borítékban lévő egy oldal terjedelmű szöveget egy íves kockás papírlapra írták kék golyóstollal, nyomtatott nagybetűkkel.
- Az "1968. VII. 4. 15 óra" keletbélyegzővel ellátott levelet "Népszabadság Szerkesztősége Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3." címre küldték, a borítékon feladóként "MAGYAR N..P" szerepel. A borítékban lévő, másfél oldal terjedelmű, kék golyóstollal készített, nyomtatott kisbetűs szöveget egy íves kockás papírlapra írták.
A borítékok címzése és a levelek betűformái alapján laikus szemmel is megállapítható, hogy mindhárom levél ugyanattól a kéztől származik.
A jelentésben 1.) és 2.) sorszámmal ellátott, nyomtatott nagybetűkkel írott levelekben több betű esetében felismerhető egyedi sajátosság. (L, N, R, B, D, K, stb.) A jobbra dőlő L alsó szára hullámos, visszakanyarodó. A jobbra dőlő N jobb szára hullámos, a jobb szár felső vége hurkos. A O esetében a kör befejezése tizenegy óra irányában történik, a jobbról balra kanyarodó hurok a kör közepe felé halad.
A jelentésben 1.) és 3.) számmal jelölt levelek között is felismerhető az azonosság. Az 1. számú, nyomtatott nagybetűvel írott levélben a megszólítás nyomtatott kisbetűvel íródott, se a kisbetűk formája azonos a 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel íródott levélben szereplő betűkkel.
A betűformák alapján megállapítható, hogy írójuk elég sokat ír, elképzelhető foglalkozásával összefüggően. Helyesírása jó, a legalapvetőbb helyesírási tudnivalókat készségszinten ismeri és alkalmazza. Az írásjeleket - különösen a felkiáltó-, kérdő- és idézőjeleket - helyesen alkalmazza. Érdekes sajátossága a levélnek, hogy a nyomtatott I-re mindenütt pontot tesz. Több helyen úgy tűnik, mintha szándékosan véteni akarna a helyesírási szabályok ellen. Pl. a 2. számú levél 6-ik sorában a "hazaáruló" szót előbb egybe akarta írni, majd mégis külön írta. Az 1. számú levél 2-ik sorában láthatóan még egy "l" betoldást eszközölt a "futballról" szóba, míg ugyanezt a szót a 12-ik sorban egy l-lel írja.
A 3. számú, nyomtatott kisbetűs szöveggel írott levélben mesterségesen torzított n, m, t, u betűket találunk. Sok esetben tévedésből helyen írta ezeket a betűket, de később torzított formájukra javította őket.
Minden levélben gyűlölettel ír a kommunizmusról, a vezető beosztású emberekről. Valószínű, hogy komoly sérelmei lehetnek. Az 1. számú levélben (második oldal 14. sor) IS betoldást eszközölt utólag. Eredetileg így hangzott a mondat: "Itt a méreggyárban általános a felháborodás." Az "IS" betoldása után "Itt a méreggyárban is általános a felháborodás." (Talán a "méreggyárban" dolgozik, s tudat alatt ezt is írta, később jött rá, hogy hibázott, s változatott a mondat értelmén.
A levelek hangvétele cinikus. A levelek szerzője tréfás, csipkelődő hangon ír. Nacionalista beállítottságú, kispolgári családból származó, középkáder lehet. 50 év körüli ember, aki ismeri a régi kiskocsmák hangulatát, s a kocsma szó a régi helyesírás szerint is írta (korcsma).
Tomasovszky István
r. alhdgy.
Serfőző Ernő r. őrnagy
alosztályvezető
Nytsz: 744/340
Készítette: TI/HIné
Készült: 1 pld-ban.
Lerakva: Anyagába.
(ÁBTL 3.1.5. O-14724 12-14. oldal)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 15.
1914
1933
Az alkoholtilalom visszavonása az Egyesült Államokban.Tovább
1944
Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindítják a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „...Tovább
1987
Az MSZMP Politikai Bizottságának 1987. december 15-ei határozata március 15-ét ismét nemzeti ünneppé nyilvánította.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő