Jelek lentről felfelé - avagy a nép szava Isten szava

„Ki lehet Önöknél befutott ember. Csak és kizárólag az, aki az Önök szekerét tollja. Ha ez így van, akkor pedig mese az olyan állítás, hogy a pártonkívüliek is betölthetnek minden állást. Minden valamire való álláshoz az Önök beleegyezése kell. Nos így már érthető a pártonkívüliek helyzete. Miért félnek Önök a több párt rendszertől? Nos ha ezt felvetik, akkor meg kell állapitaniuk azt is, hogy ez az Önök hatalmának végét jelentené. Nem kell semmiféle politikai átnevelés ahhoz, hogy itt egy demokratikus párt egyből milyen sikert aratna.”

"Anonymus" fn. R-603. sz. dosszié lezárása 

Szabolcs-Szatmár megyei Rendőrfőkapitányság

III/III. AlosztályaSzigorúan titkos!

Engedélyezem:
Horányi László r. alezredes
         osztályvezető

Tárgy: "Anonymus" fn. R-603. sz. dosszié lezárása

H a t á r o z a t

Nyíregyháza, 1969. május 5-én.

Párt- és állami vezetők címére 1968. február 7-én és 8-án egy-egy db fiktív feladóval ellátott, géppel írt ellenséges tartalmú levelet küldtek. Az inkriminált anyagot a nyíregyházi 2-es postán adták fel. A levelet író személy megvalósította a Btk. 127. -ban meghatározott izgatás bűntett alapos gyanúját. A tervszerű adatgyűjtő munka, a tettes felderítése céljából 1968. április 3-án rendkívüli események dossziét nyitottunk.

Az inkriminált anyagot prioráltuk a központi nyilvántartóban. A rendelkezésre álló és a felmerült személyektől beszerzett írásmintákat megküldtük szakértői véleményezésre. Az írásszakértő szerint a két ellenséges levelet egy, a boríték címzése más írógépen készült. Szerzője egy személy. Az írásminták közül egyet sem hozott kapcsolatba a kérdéses anyaggal.

Hálózati és más úton több olyan személyt ellenőriztünk, akik magatartásuk alapján számításba jöttek. Együttműködtünk a társalosztállyal, a Hajdú- és Borsod megyei Politikai Osztály illetékes vonaltartóival, munkánk azonban nem járt eredménnyel.

Tekintettel arra, hogy a dosszié határideje lejárt, a tettest felderíteni nem sikerült, a nyilvántartási szabályzat 12. alapján kérem az R-603. sz. dosszié lezárását és a BM. III/2. Osztálynak való megküldését engedélyezni.

Az inkriminált anyagokról fotómásolatot készítünk, operatív úton a felderítést tovább folytatjuk.

Tóth József r. szds.

Egyetértek:

Farkas Imre r. őrgy.
alosztályvezető h.

Nytsz: 744/496
Készítette: TJ/HIné
Készült: 1 pld-ban.
Lerakva: R-603. sz. dossz.

(ÁBTL 3.1.5. O-13332 22-23. oldal)

Ezen a napon történt április 05.

1903

A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza második hivatalos mérkőzését Budapesten, a Millenáris sportpályán a cseh labdarúgó-válogatott...Tovább

1937

Colin Powell amerikai tábornok, politikus, külügyminiszterTovább

1944

Átvette hivatalát Kárpátalja negyedik, s egyben utolsó kormányzói biztosa, Vincze András altábornagy.Tovább

1944

Martonyi János magyar ügyvéd, 1998–2002 között és 2010-től külügyminiszterTovább

1944

Hatályba lépett a 1240. sz. kormányrendelet a „zsidók megkülönböz-tető jelzéséről” a sárga Dávid csillagról. Ezt a 10x10 centiméteres...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő