Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Elszámolás a hadirokkant jelvényekről
67.718/1949. IX. 14.
Tárgy: Hadirokkant jelvényekről elszámolás
Elintézés:
Tárgy: Hadirokkant jelvények elszámolásának megsürgetése
Hiv. szám: ./.
Határidő: 1949. november hó 1.
Melléklet: ./. db csomag
Az előiratokból kitűnően a Hivatal a múlt év folyamán 80 900 darab hadirokkant jelvényt készít[t]etett és vett át különböző cégektől.
A hadigondozó bizottságok által - csak az ellátásban részesülők részére - szétosztásra került 37 220 darab jelvény.
A Dohányárusok Országos Szövetségének átadtunk bizományba 10 000 darab jelvényt.
Nagy Kálmán és Kászonyi Károly kartársak eddig 1 forintos egységárban eladtak 1000 darab jelvényt.
A hadigondozó bizottságok néhány esetben jelentették, hogy a nekik kiküldött gyári csomagolásból hiányzottak jelvények. A hiányok pótlására kiküldtünk a hadigondozó bizottságoknak 79 darab jelvényt.
Tükör János kartárs eladásra átvett 20 darab jelvényt.
Összesen eddig kiadásba került 48 160 darab jelvény.
A jelenlegi raktári maradvány 32 581 darab jelvény.
***
A Dohányárusok Országos Szövetsége elszámolt 1109 darab jelvényről 1 forintos egységárban és átutalt a Hivatal részére 1109 forintot.
Kászonyi és Nagy kartársak által eladott 1000 darab jelvényért befolyt 1 forintos egységárban 1000 forint.
A befolyt összegek 1109 + 1000 = 2109 forint készpénz a Hivatal házipénztárában van letétbe helyezve.
Az összeg esetleges felhasználására, illetve hová fordítására döntést kérek.
Ugyancsak döntést kérek a raktáron lévő 32 581 darab jelvény további sorsára nézve is.
***
A Dohányárusok Országos Szövetségét az elszámolatlanul visszamaradt 8891 darab jelvénnyel való elszámolásra (már két ízben megsürgettük) tervezzük a következő kiadványt:
Dohányárusok Országos Szervezetének
Budapest
VIII. Mária utca 30. szám
Hivatkozással az 1949. évi július hó 6-án kelt levelükre, kérem a fenti hivatal által 1949. január 31-én Címnek átadott, a mai napig még elszámolatlan 8891 darab hadirokkant jelvényről az elszámolásukat megküldeni.
Hivatkozott levelükben a végleges elszámolásukra 2-3 héten belüli időre tettek ígéretet, s ezen ügyben folyó évi július hó 5-én, valamint augusztus hó 1-én kelt sürgető levelezőlapra eddig válasz ide nem érkezett.
B[uda]pest, 1948. szeptember hó 14-én
Vereb
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő