I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának döntése az új hadirokkant jelvények készítéséről
Az 1947. augusztus 29-én megtartott főosztályvezetői megbeszélésen hozott döntés alapján a Magyar Művészeti Tanácsot az alábbiak szerint keressük meg:
I.
Magyar Művészeti Tanácsnak
Budapest
Miután a jelenleg használatban levő hadirokkant jelvény idejét múlta [javítva] a mai követelményeknek nem felel meg, az ország hadirokkantjait új, a demokratikus szellemnek megfelelő hadirokkant jelvénnyel szándékozom ellátni.
Ezért felkérem Címet, hogy egy új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére pályázatot hirdetni szíveskedjék.
A jelenleg használatban forgalomban [javítva] levő hadirokkant jelvényből egy darabottájékozódás végett [áthúzva] csatoltan megküldöm.
A beérkezett pályamunkákat három pályadíjjal jutalmazom. Az első díj 500,- frt, a második díj 300,- frt, a harmadik díj 150 frt.
A pályaművek elbírálására összehívott bizottságban képviseltetni kívánom magamat, és kérem, hogy a hadigondozottak érdekvédelmi testületének (HONSZ) képviselőjét is meghívni szíveskedjék.
Kérem, hogy a pályázat kiírása előtt, a részletek megbeszélésére a Tanács kiküldöttje keresse fel tárcám hadigondozási főosztályának vezetőjét.
II.
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzemnek
Újpest
Aradi u. 43.
III.
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének
Budapest
VII. Rózsa Ferenc u. 25.
ad II.- III.
Hadirokkant jelvény készítésére és szállítására benyújtott árajánlatára értesítem, hogy a rendszeresítendő új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére vonatkozó pályázat kiírására a Magyar Művészeti Tanácsot kértem fel.
A pályázati feltételek a Magyar Művészeti Tanácsnál tudhatók meg.
IV.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének
Budapest
VIII. Horánszky u. 24.
Értesítem, hogy a rendszeresítendő új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére vonatkozó pályázat kiírására a Magyar Művészeti Tanácsot kértem el azzal, hogy a beérkezett pályaművek elbírálására összehívott bizottságba a HONSZ képviselője is meghívandó.
Budapest, 1947. augusztus 30.
IX. 12.
[hét olvashatatlan aláírás]
[kézírással az aláírások után]
A számvevőség jelenti:
A hadigondozottak jelvényeinek beszerzésére az 1947/1948. évi költségvetési előirányzat
8 min. 4. Háborús gondozottak és intézmények támogatására, dologi kiadások rovaton történt gondoskodás. Minthogy azonban a P[énz]ü[gy]m[inisztérium] rendelkezései szerint még csak az 1946/47. évi hitelkeretben mozoghatunk, addig, míg a megfelelő hitel nem áll rendelkezésünkre, a pályadíjra fedezet nincs.
IX. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Időközben a fedezetet a p. ü. rendelkezésre bocsátotta.
IX. 12.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő