Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának döntése az új hadirokkant jelvények készítéséről
Az 1947. augusztus 29-én megtartott főosztályvezetői megbeszélésen hozott döntés alapján a Magyar Művészeti Tanácsot az alábbiak szerint keressük meg:
I.
Magyar Művészeti Tanácsnak
Budapest
Miután a jelenleg használatban levő hadirokkant jelvény idejét múlta [javítva] a mai követelményeknek nem felel meg, az ország hadirokkantjait új, a demokratikus szellemnek megfelelő hadirokkant jelvénnyel szándékozom ellátni.
Ezért felkérem Címet, hogy egy új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére pályázatot hirdetni szíveskedjék.
A jelenleg használatban forgalomban [javítva] levő hadirokkant jelvényből egy darabottájékozódás végett [áthúzva] csatoltan megküldöm.
A beérkezett pályamunkákat három pályadíjjal jutalmazom. Az első díj 500,- frt, a második díj 300,- frt, a harmadik díj 150 frt.
A pályaművek elbírálására összehívott bizottságban képviseltetni kívánom magamat, és kérem, hogy a hadigondozottak érdekvédelmi testületének (HONSZ) képviselőjét is meghívni szíveskedjék.
Kérem, hogy a pályázat kiírása előtt, a részletek megbeszélésére a Tanács kiküldöttje keresse fel tárcám hadigondozási főosztályának vezetőjét.
II.
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzemnek
Újpest
Aradi u. 43.
III.
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének
Budapest
VII. Rózsa Ferenc u. 25.
ad II.- III.
Hadirokkant jelvény készítésére és szállítására benyújtott árajánlatára értesítem, hogy a rendszeresítendő új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére vonatkozó pályázat kiírására a Magyar Művészeti Tanácsot kértem fel.
A pályázati feltételek a Magyar Művészeti Tanácsnál tudhatók meg.
IV.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének
Budapest
VIII. Horánszky u. 24.
Értesítem, hogy a rendszeresítendő új hadirokkant jelvénytervezet elkészítésére vonatkozó pályázat kiírására a Magyar Művészeti Tanácsot kértem el azzal, hogy a beérkezett pályaművek elbírálására összehívott bizottságba a HONSZ képviselője is meghívandó.
Budapest, 1947. augusztus 30.
IX. 12.
[hét olvashatatlan aláírás]
[kézírással az aláírások után]
A számvevőség jelenti:
A hadigondozottak jelvényeinek beszerzésére az 1947/1948. évi költségvetési előirányzat
8 min. 4. Háborús gondozottak és intézmények támogatására, dologi kiadások rovaton történt gondoskodás. Minthogy azonban a P[énz]ü[gy]m[inisztérium] rendelkezései szerint még csak az 1946/47. évi hitelkeretben mozoghatunk, addig, míg a megfelelő hitel nem áll rendelkezésünkre, a pályadíjra fedezet nincs.
IX. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Időközben a fedezetet a p. ü. rendelkezésre bocsátotta.
IX. 12.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 28.
1914
1943
Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább
1945
A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább
1955
Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább
1969
Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő