N. Lajos és társai, köztük 1956-os forradalmárok is, „Igazságot Magyarországnak”, „A nemzeti függetlenségért küzd a...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Jelvénykészítő cégek ajánlatai a Népjóléti Minisztérium részére
a.
A Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem ajánlatai új hadirokkant jelvény készítésére
MARKOVITS
| Jelvény- és Éremkészítő Üzem | Újpest, 1947. február 5. Aradi utca 43. |
Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni az idecsatolt, saját tulajdonomat képező terveim szerinti hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint:
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya
Budapest
- T[isztelt]
- 100 000 db hadirokkant jelvény 1 mm-es sárgarézből sajtolva, vegyileg sárgítva, a fent említett terveim szerinti ábrával és méretekben:
| hosszútűvel 36 | gombbal 44 fillér drb-onkénti |
árban. Ezen árakból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, s azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.
Az esetben, ha a minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényeket bármely formában kizárólag cégem hozza forgalomba kereskedelem útján, úgy a fenti árakból 50% engedményt tudok nyújtani.
Kérem ez irányú szíves értesítésüket és vagyok szolgálatukra örömmel készen,
| teljes tisztelettel Markovits |
Mellékelve:
3 drb tervrajz jogfenntartással.
***
MARKOVITS
| Jelvény- és Éremkészítő Üzem | Újpest, 1947. március 21. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya,
Budapest
Hivatkozással február hó 5-i, hadirokkant jelvényekre vonatkozó ajánlatomra, ezúton bátorkodom idemellékelni újabb 3 drb rajzot, amelyek közül az 1. számú masszívan sajtolt, chrómozott, vagy nikkelezett kivitelű, a 2. és 3. számú kontúr nélküli szivárvány-zománccal volna elkészítve.
Szívesen szolgálok kiválasztás esetén részletes árajánlattal, melyre való felhívásukat várva, vagyok
| teljes tisztelettel, Markovits |
3 drb tervrajz
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége VII. kerületi elnökségének pályázata
HADIROKKANTAK, HADIÖZVEGYEK ÉS HADIÁRVÁK
ORSZ[ÁGOS] NEMZ[ETI] SZÖVETSÉGÉNEK
VII. KERÜLETI ELNÖKSÉGE
| 188/1947 h/FL | Csengery u. 11. (Elöljáróság) Budapest, 1947. április 11. |
T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium
Dr. Hetényi Károly Hadigondozási Főosztály Vezető Úr
Budapest
Fenti csoport elnöksége és Sugár Sándor hadirokkant bajtársunk, csoportunk tagja festőművész elnökségünk felkérésére az idemellékelt új hadirokkant jelvény tervezetét elkészítette, melyet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk fel, mert ebben kidomborítva látjuk Harmadik Köztársaságunk jelvényét, valamint a pajzsot, amelyben el lehet helyezni piros fehér zöld nemzeti színt. Talán azt az utóbbit zománcozva.
Reméljük, hogy ezen tervezetünk általános tetszést fog nyerni.
Tisztelettel:
| Kassai Aladár társelnök | Hartmann [olvashatatlan] VII. ker. HONSZ Csoport elnök |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
c.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének hadirokkant jelvény ajánlata
| Nemesfémipari Jelvény- és | Budapest, 1947. június hó 26. |
Fémárukészítő Munkások
Termelő Szövetkezete
Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 26. [Jelenleg VI. kerület.]
T[isztelt]
| Népjóléti Minisztérium |
B u d a p e s t
Az egyik hadifogoly lap a hadirokkant és hozzátartozóik jelvénnyel való ellátását vetette fel. Ennek elvi elbírálása a T. Minisztérium hatáskörébe tartozik, mi csupán technikai szempontból bátorkodunk a T. Minisztérium segítségére és szolgálatára állni.
A múltban használt jelvény minőségi szempontból, ha megfelel (tehát a rajz formája más) kb. 15-25 fillér. Tekintve azonban, hogy nagyobb mennyiségre van szükség, egy sokkal szebb és mutatósabb kivitel sem lenne nagyon költséges. Mellékelt minőségi mintánk szerint tűzzománc kivitelben egy színnel kb. 100 000 drb készítésénél drb-ként 65-70 fillér, több színben színenként 12-14 fillér.
Legyen szabad megemlítenünk, hogy szövetkezetünk munkás szövetkezet, s mint ilyen, erkölcsi szempontból garancia.
Munkánk minősége és áraink versenyképességére felemlítjük közszállításainkat:
Honvédelmi Minisztérium,
Fenti áraink irányárak, pontos rajz esetén lehetnek eltérések, de ezek lényegtelenek.
Fentiek megismétlésével kérjük a T[isztelt] Minisztériumot, hogy szövetkezetünket kérdéses munka kiadásával árajánlatra felhívni szíveskedjék.
| Teljes tisztelettel: [olvashatatlan] László [kézírással aláírt] |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 21.
1967
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő