I. világháború: A második isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A megmaradt jelvények hadirokkantak közötti ingyenes szétosztása
a.
3441/118 szám. Érk: 1950. VII. 10.
Tárgy: Hadirokkant jelvények szétküldése
Házi feljegyzés:
A Népjóléti Minisztérium anyagraktárában kb. 42 000 db hadirokkant jelvény van, amely mint az O. H. H. leltári anyaga került a minisztérium raktárába.
A hadigondozási ügyintézés decentralizálása folytán ezeknek a jelvényeknek a Minisztérium raktárában való további tárolása indokolatlan. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy ezeket a jelvényeket a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának, valamint a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának az alábbi felosztás szerint megküldjük abból a célból, hogy azokat a hatóságok területén lakó hadirokkantak között ingyenesen osszák szét.
A jelvények egy ládában, kiöntve voltak elraktározva. A jelvényeket számbavétel és a hatóságokhoz való szétküldés céljából kisebb csomagokba raktuk szét.
Miután a jelvényeknek egyenként való megolvasása hosszú időt és sok munkát vett volna igénybe, a jelvények számbavételét úgy oldottuk meg, hogy 500 db-ot kiolvastunk és azt lemértük. Így 12 db 1 kg-os és 36 drb 1.80 kg-os csomagot nyertünk. Az 1 kg-os csomagban 500 db, az 1.80 kg-os csomagban pedig 1000 db jelvény van.
| Tervezzük az alábbi felosztást: Budapest Főváros TanácsaVégrehajtó Bizottságának | 11 db 1.80 kg és | 7 db 1 kg csg. | kb. 14 500 |
| Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Tolna, Zala, Veszprém, Pest-Pilis-Solt megyei tanács végrehajtó bizottságának | 1-1 db 1.80 kg összesen kb. 8000 | 8 db 1.80 kg |
| Baranya, Somogy, Vas, Békés, Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 1-1 db 1.80 kg és 1-1 db 1 kg összesen | 5 db 1.80 kg és | 5 db 1 kg csg | kb. 7500 |
| Bács-Kiskun, Győr, Csongrád, Hajdu, Borsod, Szabolcs Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának 2-2 db 1.80 kg össz: | 12 db 1.80 kg | kb. 12 000 | |
| 32 db 1.80 kg | 2 db 1 kg csg. | kb. 42 000 |
I.
Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya
Vezetőjének
B u d a p e s t
A mellékelt 18 csomag (kb. 14 500 db) „hadirokkant jelvényt azzal küldöm meg, hogy azokat a hatósága területén lakó, pénzellátásban részesülő hadirokkantak között ingyenesen ossza szét."
II.
Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága X. Ügyosztálya Vezetőjének
Székesfehérvár, Eger, Esztergom, Balassagyarmat, Szekszárd, Zalaegerszeg, Veszprém, Budapest, Pécs, Kaposvár, Szombathely, Békéscsaba, Szolnok, Kecskemét, Győr, Hódmezővásárhely, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza.
A mellékelt (a csomagok számát a házi feljegyzésből kell kiírni) írandó az I. alatti „ " jelből.
Budapest, 1950. augusztus 22.
K. VIII/26.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V/3. Osztály vezetőjének
Feljegyzés
Az O. H. H.-ból áthozott raktári anyagok között kb. 30 000 h[adi]r[okkant] jelvény volt, ezeknek a minisztériumban való további tárolása a hadigondozási ügyek decentralizálása után indokolatlan.
Javasolom, hogy a jelvények az egyes megyék és B[uda]pest főváros között arányos számban széto[s]ztassanak.
Budapest, 1950. évi július hó 10.
| (Gerőfi László) Irodavezető |
[az irat hátlapján]
Bár az O. H. H.-ból átkerült h[adi]r[okkant] jelvények ügyében állásfoglalás nem tartozik III/4 anyaggazdálkodási osztály ügykörébe, az elosztás benti tervével egyetértünk. Az ügyiratot r. u. [rövid úton] V. 3 osztálynak további intézkedés végett visszaküldjük.
B[uda]p[est], 1950. július hó 14.
| Holczer Ilona |
R[övid] u[ton] lássa a III/4. Anyaggazdálkodási osztály
Véleményt kérünk arra vonatkozólag, hogy a benti javaslatot helyesnek tartja-e, illetve mi történjen a jelzett 30 000 db h[adi]r[okkant] jelvénnyel?
K. VII/10.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-118-1950. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő