Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Paskay Károly jelvénykészítő mester megbízása az új mintájú hadirokkant jelvények elkészítésével
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V. Akadémia utca 1.
Tel: 122-730
Szám: 27.854/1948. eln. 2.
M á s o l a t
PASKAY KÁROLY jelvénykészítő
BUDAPEST
V. Zsitvay Leó u. 15. sz.
Az új mintájú hadirokkantjelvény szállítása tárgyában 25.371/1948. eln[öki] 2. szám alatt kiírt zártkörű versenytárgyalásra (1948. június hó 28-án) kelt ajánlatában és az 1948. július hó 10-én kelt nyilatkozatában foglaltak alapján megbízom t[isztelt] Címet 33 400 (Harmincháromezer négyszáz) darab új mintájú hadirokkant jelvény elkészítésével a t[isztelt] Cím által megtekintett minta szerint 1 mm-es bronzból (tombak) elkészítve a középen háromszínű (piros-fehér-zöld) tűz zománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfalevél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul 1 mm vastagságú és 42 mm hosszú tűvel, vagy gomblyuktámasztóval, darabonként 0.45 Ft, összesen 15 030 Ft, azaz Tizenötezer harminc forint vállalati összeggel.
Fenti árban mindennemű adó és illeték bennfoglaltatik.
T[isztelt] Cím köteles [az] elkészített jelvényeket az alábbi elosztás szerint megfelelő minőségű papírtasakokban és a papírtasakokat pedig átvételre alkalmas módon csomagolva az általam később megadott címre Budapesten kijelölt átvevő helyre minden szállítási költség felszámítása nélkül leszállíttatni.
| 16 600 drb | jelvény | 100 | darabonként |
| 10 100 „ | „ | 50 | „ |
| 6700 „ | „ | 20 | „ |
csomagolva.
T[isztelt] Cím tartozik jelen megrendelés kézhezvételétől számított 5 nap alatt egy darab mintajelvényt elkészíteni és a Minisztérium IV/1. (Hadigondozási) osztályának bemutatni. A jelvények gyártását a bemutatott mintajelvény elfogadása után tartozik haladéktalanul megkezdeni, és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra.
T[isztelt] Cím tartozik a rendelt jelvények 30%-át gomblyuktámasztóval, 70%-át pedig tűvel szállítani.
Fizetés: a Közszállítási Szabályzat rendelkezései szerint.
A jelvények átvételével megbízottak nevét t[isztelt] Címmel később fogom közölni.
Egyebekben és mindenben a Közszállítási Szabályzatban és az azt kiegészítő és módosító rendeletekben foglaltak az irányadók.
A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy ha a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg, a jelen szerződésből eredhető minden perben csak a budapesti Központi Járásbíróság, vagy ha a per a Törvényszék hatáskörébe tartozik, csak a Budapesti Törvényszék lehet illetékes.
T[isztelt] Cím köteles jelen megrendelést annak kézhezvételétől számított három napon belül szószerinti idézettel igazolni.
Budapest, 1948. szeptember hó 11-én.
| A miniszter rendeletéből: dr. Vajda Ákos s. k. igazgató-főorvos |
[Hasonló szövegű szerződés küldtek a
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzemnek (Újpest, Aradi u. 43.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25.)]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő