Hadirokkant jelvények a második világháború után

A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.

Utasítás a jelvények gyártásának beszüntetésére

a.
J e g y z ő k ö n y v

Készült Budapesten 1949. évi január hó 5-én az Országos Hadigondozó Hivatalban.

Jelen vannak: Békefi Gyula előadó az OHH részéről és Paskay Károly jelvénykészítő.

Békefi Gyula előadó közli Paskay Károly jelvénykészítővel, hogy a 27.854/1948. eln[öki] 2. sz. alatt megrendelt 33 400 db új mintájú hadirokkant jelvények szállításában kért határidőt nem tartotta be. Paskay cég köteles lett volna a szept. 11-én kelt megrendelőlevél átvételétől számított naptól kezdve a gyártást haladéktalanul megkezdeni és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra. A vállaltakat Paskay cég nem teljesítette, mert 1948. december 31-ig 26 950 (Huszonhatezer kilencszázötven) darab jelvényt tudott csak leszállítani.

Békefi Gyula előadó közli Paskai Károly jelvénykészítővel, hogy az Országos Hadigondozó Hivatal a fent említett indokok alapján több jelvényt átvenni nem áll módjában, ezért felszólítja Paskai Károlyt, hogy a jelvények gyártását azonnal szüntesse be.

K. m. f. t.

Békefi GyulaPaskay Károly

b.
J e g y z ő k ö n y v

Készült Budapesten 1949. évi január hó 11-én az Országos Hadigondozó Hivatal által 27.854/1948. eln[öki] 2. szám alatt megrendelt új mintájú hadirokkant jelvények Markovits cég által utolsó részletként szállított 1600 drb jelvény bizottsági átvétele alkalmával.

Jelen vannak: Dr. Veégh min[iszteri] o[sztály]tanácsos, az OHH részéről, Riskó Béla miniszteri számvizsgáló az OHH Számvevősége részéről, Ásvány Ferenc min[iszteri] sz[ám]v[izsgáló] főtanácsos, a Népj[óléti] Min[isztérium] Anyagbeszerzési osztálya részéről, Nyíry Sándor műszaki tanácsos a Technológia és Anyagvizsgáló Intézet részéről, mint az OHH által felkért szakértő és Hódi Lajos. Utóbbi aláírásával elismeri, hogy a jegyzőkönyvben foglalt mennyiséget megőrzésre átveszi.

A szállító cég részéről Markovits Géza van jelen.

Szakértő a bemutatott 1600 drb új mintájú hadirokkant jelvényt, melyek közül 1200 drb tűs és 400 drb gomblyuktámasztékos, kémpróbaszerűen felülvizsgálta és azokat az eredeti mintával összehasonlította. Az összehasonlítás során kitűnt, hogy a jelvények az eredeti mintától lényegtelen eltérést mutatnak, amely körülmény azonban használathatóságukat nem befolyásolja. Szakértő a bemutatott jelvényeket átvehetőknek minősíti. Szakértő véleménye alapján a bizottság a jelvényeket mennyiségileg és minőségileg átvette. Szakértő megállapítása alapján a jelvények között kb. 1%-nyi selejtes fordul elő. Szakértő ezen megállapítása alapján utasította készítő céget, hogy ezen selejtes jelvények pótlására 400 drb kifogástalan minőségű jelvényt pótlólag szállítson le.

Dr. Veégh László min[iszteri] osztálytanácsos közli Markovits Gézával, mint a jelvénykészítő cég megbízottjával, hogy miután a 27.854/1948. Eln[öki] 2. szám alatt megrendelt jelvénymennyiséget a kitűzött határidőre nem szállította le, további jelvényeket a Hivatal nem vesz át és ezért felszólította Markovits Gézát, hogy a jelvények gyártását cége azonnal szüntesse be.

K. m. f. t.

Nyíri SándorVeér LászlóRiskó Béla
Hódi Lajos

Tudomásul veszem:
A fentieket tudomásul veszem azzal a változtatással, hogy a selejtes jelvények pótlását csak abban az esetben tudom eszközölni, ha a nem használható darabokat t[isztelt] Minisztérium visszaszolgáltassa [!] és ennek megfelelő darabszámot hibamentesen, díjtalanul leszállítom.

Markovits

[az irat hátlapján]
A jegyzőkönyv 1 példányát átvette Markovits. 
1 példányt a számlákon lefűztünk. (2057/1949. II. 4. ügyirathoz)
Benti jegyzőkönyv alapján a Markovits cég nem szállít több h[adi]r[okkant] jelvényt. A selejtes darabokra vonatkozó jegyzőkönyvi rész végrehajtására Hódi Lajos raktárkezelőt [...] felhívtuk.

[...] Jelentem, hogy a Markovics-féle jelvényeket küldöttem szét legelőször, a jegyzőkönyv tudomásulvétele előtt. A hivatkozott selejtes jelvény visszaadására már nincsen lehetőség.

B[uda]pest, 1949. jan. 26.

Hódi [Lajos]

Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 17.

1940

A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.Tovább

1944

Izland kikiáltja függetlenségét.Tovább

1946

P. István tanuló, a Teréz körút 15. számú ház romos padlásteréből egy órán keresztül lövöldözve megölt két orosz katonát és egy magyar nőt...Tovább

1953

Népfelkelés az NDK-ban.Tovább

1967

Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.

Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.

A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.

A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.

Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. május 30.

Miklós Dániel
főszerkesztő