I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Hadirokkant jelvényekre pályázat kiírása
a.
A Magyar Művészeti Tanács ügyvezető titkárának tájékoztatója Molnár Erik népjóléti miniszter részére
MAGYAR MŰVÉSZETI TANÁCS BUDAPEST V., Szt. István tér 16. | Budapest, 1947. november 17. Tárgy: Hadirokkant jelvények módosítása Hiv. szám: 114.099/1947/IV/1. |
5963/1947.
Miniszter Úr!
Rovatolt számú átiratra válaszolva, tisztelettel közöljük, hogy a 16.261/1947. IV/b számú, kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet értelmében a pályázat kiírására az Iparművészek Szakszervezetét egyidejűleg felhívtuk.
Értesítettük a Szakszervezetet arról is, hogy Miniszter Úr kívánságára a zsűribe a hadigondozottak érdekképviseleti testületének képviselője is meghívandó.
A Művészeti Tanács a zsűribe Borsos Miklóst (XI. Bartók Béla út 16.) és Gádor Istvánt (XIV. Szent Domokos u. 18.) küldi ki.
- A díjakra vonatkozóan kérjük Miniszter Urat, hogy azt a következőképpen szíveskedjék módosítani.
- I. díj 500,- Ft
II. díj 400,- „
III. díj 300,- „
A Miniszter Úr mielőbbi szíves intézkedését várjuk,
tisztelettel Szőnyi Kálmán s. k. ügyvezető titkár |
A kiadmány hiteléül:
B[uda]p[est], 1947. XI. 17.
Doleviczényi
Magyar Népjóléti Minisztérium
Budapest
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának levele az Iparművészek Szabad Szakszervezetéhez
Betétív a 254.957/1947. számú ügyirathoz
A főosztályvezető úr észrevétele alapján tervezzük:
Tárgy: kint |
Iparművészek Szabad Szakszervezete
Budapest
IX. Kinizsi utca 39. szám
A hadirokkant jelvények módosítása ügyében a pályázati hirdetmény kiírására, a kötelező szakmai munkaközvetítésre vonatkozó rendelet alapján a Magyar Művészeti Tanács Címet kérte fel.
Ezzel kapcsolatban a pályázati feltételek részleteinek megbeszélése céljából szíveskedjék szakközegét a minisztérium Hadigondozási főosztályára (Budapest, V. Akadémia utca 3. II/202.) kiküldeni.
- A pályamunkákat a következőképpen kívánom díjazni:
- I. díj 500,- forint
II. díj 400,- forint
III. díj 300,- forint
A pályadíjakkal a szerzői jogot megváltottnak tekintem.
Tájékoztatásul közlöm, hogy az új jelvényt a közismert hadirokkant jelvény anyagából, a jelenlegihez hasonló kétféle (rendes és kicsinyített) nagyságban kívánom előállíttatni.
A bíráló bizottságba - a Művészeti Tanács kiküldöttein kívül - a Népjóléti Minisztérium részéről dr. Hetényi Károly és dr. Szász László miniszteri tanácsosokat és dr. Veégh László miniszteri titkárokat, a hadigondozottak érdekképviseleti testülete részéről (HONSZ) pedig legenyei Pintér Lászlót (B[uda]pest, IV. Képíró utca 6.) és Hajdú Rezsőt (Budapest, IV. Visegrádi utca 52/a) kérem meghívni.
Budapest, 1947. december 6.
XII. 6. | Veégh [László], Pintér L[ászló] Hajdú Rezső [három olvashatatlan aláírás] |
[Az előadóív 3. oldalán, kézírással, szakadt, gyűrött, néha olvashatatlan szöveg.]
Főo[sztály]v[ezető] részéről
A mai napon telefon beszélgetést folytattam (T. 385.135) Kovács Zsuzsannával, az Iparművészek Szabad Szakszervezetének főtitkárával, aki közölte velem, hogy nem tájékoztattuk a Művészeti Tanácsot arról, hogy mily nagyságban és anyagból kívánjuk a jelvények elkészítését, s hogy a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni a szerzői jogra vonatkozó igényünket. Kérjük, hogy a pályázati hirdetményt a kiadás előtt a részletek megbeszélése céljából kiküldöttjük keresse fel a főosztályt. A bíráló bizottság tagjai sorába legalább 2 HONSZ tagot is meg kell hívni. Személyükre javaslatot kérek. A Minisztérium részéről kiküldendő személyek: dr. Kenéz, dr. Hetényi, kormánybiztos.
Az átirat fentiekben foglaltakkal kiegészítendő.
XII. 5.
[olvashatatlan aláírás]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő