Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A hadirokkant jelvénypályázat elbírálása
a.
A Magyar Iparművészek Szabad Szakszervezetének levele a Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának
MAGYAR IPARMŰVÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETE
Budapest, IX. Kinizsi utca 39.
| 149/1948. | Budapest, 1948. február 26. |
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási osztály
dr. Veégh László min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos] úrnak
Budapest
Mellékelten átszármaztatom a hadirokkant jelvénypályázat beérkezett anyagát és a bíráló bizottság jegyzőkönyvét.
Ideiglenesen visszatartottam az I. díjazott művet, hogy a szükséges változtatásokat a nyertes Schneider Jenővel megbeszéljem.
A bírálóbizottság (4 személy) zsűrizési tiszteletdíját kérjük mielőbb hozzánk átutalni.
| Tisztelettel Kovács Zsuzsánna főtitkár |
[Az ügyirat hátoldalán kézírással írt szöveg.]
Megjelent a főosztályon Schneider Jenő és bemutatta az átdolgozott h[adi]r[okkant] jelvény tervét. A terv ebben az átdolgozott formájában tetszetős és kivitelre is alkalmasnak látszik.
Előadta, hogy márc. 15-e után, a jelvényt több kivitelben, minden kötelezettség nélkül ismerős jelvénykészítőjével el fogja készíttetni és bemutatja elbírálásra.
- [1]948. III/6.
- Veégh [László]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A hadirokkant jelvénypályázat elbírálásán 1948. február 24-én készült jegyzőkönyv
Jegyzőkönyv
Felvétetett a hadirokkantjelvény-pályázat elbírálásán a Magyar Iparművészek Szabad Szakszervezetében (IX. Kinizsi u. 39.) 1948. február 24-én.
Jelen voltak:
| Népjóléti Minisztérium részéről: | dr. Hetényi Károly m[iniszteri]tan[ácsos] dr. Veégh László m[iniszteri]o[sztály]tan[ácsos] |
| HONSz részéről: | Hajdú Rezső Pintér Sándor |
| Művészeti Tanács részéről: | Borsos Miklós Gádor István |
| Iparművészek Szakszervezete rész[éről]: | Végh Gusztáv graf[ikus] műv[ész] Kovács Zsuzsánna főtitk[ár] |
A Bizottság megállapította, hogy a pályázatra összesen 55 pályamű érkezett be, továbbá, hogy a szabálytalanul érkezett pályaműveket is tekintetbe veszi és elbírálja a Bizottság.
A beérkezett pályaművek a következők:
1. Rozsnyai Zoltán, Szeged
2. Telek Mária, Felsőgalla
3. HONSZ Nagykanizsa-i csoport
4. Csapó Károly, Újpest, Lőrinc u. 60.
5. Benedek György, Kispest, Brandtner Pál u. 6.
6. Kelemen Imre, VII. Murányi u. 57.
7. Antalits János, XIV. Mexikói út 61.
8. Demkó Margit
9. Barna Mihály MÁV altiszt, Keczel, I. 88.
10. Becsüljük őket áldozatukért jeligére
11. Pro Libertate 3 db „
12. Omnia pro Patria „
13. Hamalka Jenő, Érd, IV. István u. 41.
14. Zsuzsi „
15. Szekula János 1 db
16. Sztropka Antalits János, Mexikói út 61.
17. Csizmarik István, Újpest, Attila u. 18.
18. Macsai László
19. Grafika jeligére
20. Bajtárs „
21. Gellérthegy jeligére (2 gipsz plakett)
22. Attila jeligére, jeligés boríték hiányzik, 6 db
23. M. N. F. 4 db
24. Márta jeligére 1 db
25. 48. jeligére 1 db
26. Béke „ 1 db
27. Szabad Centenárium 1 db
28. Bátor jeligére 1 db
29. Stella „ 4 „
30. Tibi „ 6 „
31. Jutka „ 4 „
32. Béke „ 2 „
33. 1921. „ 8 „
34. Imortella jeligére 3 db
35. A. B. C. „
36. Júlia „
37. Bodoni „
38. Vörös pajzs „
39. Eszká (Erki?) „
40. [nincs adat]
42. Petőfi Sándor 1948. jeligére
43. Temkim jeligére 2 db
44. Glynn „ 2 „
45. D + A „ 5 „
46. Sakk „ 5 „
47. Március „ 10 „
48. Kinizsi „ 1 „
49. Kalapács (jeligés boríték hiányzik)
50. Hungária jeligére
51. Respublika „
52. Budapest „
53. 3. „ 1 db
54. Siker „ 2 db Vizi Béla
55. Margo „ 3 db
A jeligés borítékok felbontása után bíráló bizottság I. díjat BODONI jeligére Schneider Jenő Jósika u. 12. (Codex nyomda) ítélte, azon megjegyzéssel, hogy a terven a következő változtatásokat kell eszközölni: HR betűk külön választandók, a csillag helyett pedig tört tölgyágat kell alkalmazni. [Schneider Jenő javított jelvénytervezetét lásd külön!] A Bíráló Bizottságnak az a véleménye, hogy a jelvényből 1 mintadarabot kell készíttetni, hogy elhatározhassák, hogy a jelvény plasztikusan vagy zománcosan készüljön-e. A Bíráló Bizottság az I. díjat nyert pályázatot kivitelezésre ajánlja. A pályadíjat csak a változtatások eszközlése után folyós[ítja].
Arra való tekintettel, hogy a díjak nagyon alacsonyak, Bíráló Bizottság a II. és III. díjat is kiadja, hogy a tervezők ötletét és munkáját jutalmazza.
II. díjat SAKK jeligére Kass János Iparm[űvészeti] Főisk[olai] növendék
| (IX. Kinizsi u. 39.) |
III. díjat D + A jeligére Darvas Árpád Iparm[űvészeti] Főisk[olai] növendéknek
| (IX. Kinizsi u. 39.) ítélte. |
A Minisztérium fenntartja magának a kivitelezés vagy attól való elállás jogát.
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő