Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
A hadirokkant jelvénypályázat elbírálása
a.
A Magyar Iparművészek Szabad Szakszervezetének levele a Népjóléti Minisztérium Hadigondozási főosztályának
MAGYAR IPARMŰVÉSZEK SZABAD SZAKSZERVEZETE
Budapest, IX. Kinizsi utca 39.
| 149/1948. | Budapest, 1948. február 26. |
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási osztály
dr. Veégh László min[iszteri] o[sztály]tan[ácsos] úrnak
Budapest
Mellékelten átszármaztatom a hadirokkant jelvénypályázat beérkezett anyagát és a bíráló bizottság jegyzőkönyvét.
Ideiglenesen visszatartottam az I. díjazott művet, hogy a szükséges változtatásokat a nyertes Schneider Jenővel megbeszéljem.
A bírálóbizottság (4 személy) zsűrizési tiszteletdíját kérjük mielőbb hozzánk átutalni.
| Tisztelettel Kovács Zsuzsánna főtitkár |
[Az ügyirat hátoldalán kézírással írt szöveg.]
Megjelent a főosztályon Schneider Jenő és bemutatta az átdolgozott h[adi]r[okkant] jelvény tervét. A terv ebben az átdolgozott formájában tetszetős és kivitelre is alkalmasnak látszik.
Előadta, hogy márc. 15-e után, a jelvényt több kivitelben, minden kötelezettség nélkül ismerős jelvénykészítőjével el fogja készíttetni és bemutatja elbírálásra.
- [1]948. III/6.
- Veégh [László]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A hadirokkant jelvénypályázat elbírálásán 1948. február 24-én készült jegyzőkönyv
Jegyzőkönyv
Felvétetett a hadirokkantjelvény-pályázat elbírálásán a Magyar Iparművészek Szabad Szakszervezetében (IX. Kinizsi u. 39.) 1948. február 24-én.
Jelen voltak:
| Népjóléti Minisztérium részéről: | dr. Hetényi Károly m[iniszteri]tan[ácsos] dr. Veégh László m[iniszteri]o[sztály]tan[ácsos] |
| HONSz részéről: | Hajdú Rezső Pintér Sándor |
| Művészeti Tanács részéről: | Borsos Miklós Gádor István |
| Iparművészek Szakszervezete rész[éről]: | Végh Gusztáv graf[ikus] műv[ész] Kovács Zsuzsánna főtitk[ár] |
A Bizottság megállapította, hogy a pályázatra összesen 55 pályamű érkezett be, továbbá, hogy a szabálytalanul érkezett pályaműveket is tekintetbe veszi és elbírálja a Bizottság.
A beérkezett pályaművek a következők:
1. Rozsnyai Zoltán, Szeged
2. Telek Mária, Felsőgalla
3. HONSZ Nagykanizsa-i csoport
4. Csapó Károly, Újpest, Lőrinc u. 60.
5. Benedek György, Kispest, Brandtner Pál u. 6.
6. Kelemen Imre, VII. Murányi u. 57.
7. Antalits János, XIV. Mexikói út 61.
8. Demkó Margit
9. Barna Mihály MÁV altiszt, Keczel, I. 88.
10. Becsüljük őket áldozatukért jeligére
11. Pro Libertate 3 db „
12. Omnia pro Patria „
13. Hamalka Jenő, Érd, IV. István u. 41.
14. Zsuzsi „
15. Szekula János 1 db
16. Sztropka Antalits János, Mexikói út 61.
17. Csizmarik István, Újpest, Attila u. 18.
18. Macsai László
19. Grafika jeligére
20. Bajtárs „
21. Gellérthegy jeligére (2 gipsz plakett)
22. Attila jeligére, jeligés boríték hiányzik, 6 db
23. M. N. F. 4 db
24. Márta jeligére 1 db
25. 48. jeligére 1 db
26. Béke „ 1 db
27. Szabad Centenárium 1 db
28. Bátor jeligére 1 db
29. Stella „ 4 „
30. Tibi „ 6 „
31. Jutka „ 4 „
32. Béke „ 2 „
33. 1921. „ 8 „
34. Imortella jeligére 3 db
35. A. B. C. „
36. Júlia „
37. Bodoni „
38. Vörös pajzs „
39. Eszká (Erki?) „
40. [nincs adat]
42. Petőfi Sándor 1948. jeligére
43. Temkim jeligére 2 db
44. Glynn „ 2 „
45. D + A „ 5 „
46. Sakk „ 5 „
47. Március „ 10 „
48. Kinizsi „ 1 „
49. Kalapács (jeligés boríték hiányzik)
50. Hungária jeligére
51. Respublika „
52. Budapest „
53. 3. „ 1 db
54. Siker „ 2 db Vizi Béla
55. Margo „ 3 db
A jeligés borítékok felbontása után bíráló bizottság I. díjat BODONI jeligére Schneider Jenő Jósika u. 12. (Codex nyomda) ítélte, azon megjegyzéssel, hogy a terven a következő változtatásokat kell eszközölni: HR betűk külön választandók, a csillag helyett pedig tört tölgyágat kell alkalmazni. [Schneider Jenő javított jelvénytervezetét lásd külön!] A Bíráló Bizottságnak az a véleménye, hogy a jelvényből 1 mintadarabot kell készíttetni, hogy elhatározhassák, hogy a jelvény plasztikusan vagy zománcosan készüljön-e. A Bíráló Bizottság az I. díjat nyert pályázatot kivitelezésre ajánlja. A pályadíjat csak a változtatások eszközlése után folyós[ítja].
Arra való tekintettel, hogy a díjak nagyon alacsonyak, Bíráló Bizottság a II. és III. díjat is kiadja, hogy a tervezők ötletét és munkáját jutalmazza.
II. díjat SAKK jeligére Kass János Iparm[űvészeti] Főisk[olai] növendék
| (IX. Kinizsi u. 39.) |
III. díjat D + A jeligére Darvas Árpád Iparm[űvészeti] Főisk[olai] növendéknek
| (IX. Kinizsi u. 39.) ítélte. |
A Minisztérium fenntartja magának a kivitelezés vagy attól való elállás jogát.
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő