I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Paskay Károly jelvénykészítő mester megbízása az új mintájú hadirokkant jelvények elkészítésével
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V. Akadémia utca 1.
Tel: 122-730
Szám: 27.854/1948. eln. 2.
M á s o l a t
PASKAY KÁROLY jelvénykészítő
BUDAPEST
V. Zsitvay Leó u. 15. sz.
Az új mintájú hadirokkantjelvény szállítása tárgyában 25.371/1948. eln[öki] 2. szám alatt kiírt zártkörű versenytárgyalásra (1948. június hó 28-án) kelt ajánlatában és az 1948. július hó 10-én kelt nyilatkozatában foglaltak alapján megbízom t[isztelt] Címet 33 400 (Harmincháromezer négyszáz) darab új mintájú hadirokkant jelvény elkészítésével a t[isztelt] Cím által megtekintett minta szerint 1 mm-es bronzból (tombak) elkészítve a középen háromszínű (piros-fehér-zöld) tűz zománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfalevél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul 1 mm vastagságú és 42 mm hosszú tűvel, vagy gomblyuktámasztóval, darabonként 0.45 Ft, összesen 15 030 Ft, azaz Tizenötezer harminc forint vállalati összeggel.
Fenti árban mindennemű adó és illeték bennfoglaltatik.
T[isztelt] Cím köteles [az] elkészített jelvényeket az alábbi elosztás szerint megfelelő minőségű papírtasakokban és a papírtasakokat pedig átvételre alkalmas módon csomagolva az általam később megadott címre Budapesten kijelölt átvevő helyre minden szállítási költség felszámítása nélkül leszállíttatni.
16 600 drb | jelvény | 100 | darabonként |
10 100 „ | „ | 50 | „ |
6700 „ | „ | 20 | „ |
csomagolva.
T[isztelt] Cím tartozik jelen megrendelés kézhezvételétől számított 5 nap alatt egy darab mintajelvényt elkészíteni és a Minisztérium IV/1. (Hadigondozási) osztályának bemutatni. A jelvények gyártását a bemutatott mintajelvény elfogadása után tartozik haladéktalanul megkezdeni, és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra.
T[isztelt] Cím tartozik a rendelt jelvények 30%-át gomblyuktámasztóval, 70%-át pedig tűvel szállítani.
Fizetés: a Közszállítási Szabályzat rendelkezései szerint.
A jelvények átvételével megbízottak nevét t[isztelt] Címmel később fogom közölni.
Egyebekben és mindenben a Közszállítási Szabályzatban és az azt kiegészítő és módosító rendeletekben foglaltak az irányadók.
A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy ha a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg, a jelen szerződésből eredhető minden perben csak a budapesti Központi Járásbíróság, vagy ha a per a Törvényszék hatáskörébe tartozik, csak a Budapesti Törvényszék lehet illetékes.
T[isztelt] Cím köteles jelen megrendelést annak kézhezvételétől számított három napon belül szószerinti idézettel igazolni.
Budapest, 1948. szeptember hó 11-én.
A miniszter rendeletéből: dr. Vajda Ákos s. k. igazgató-főorvos |
[Hasonló szövegű szerződés küldtek a
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzemnek (Újpest, Aradi u. 43.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25.)]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő