Leonyid Iljics Brezsnyev villámlátogatásra érkezik Magyarországra, a tököli szovjet katonai reptéren váratlanul száll le. Elindulása után...Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Paskay Károly jelvénykészítő mester megbízása az új mintájú hadirokkant jelvények elkészítésével
NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM
V. Akadémia utca 1.
Tel: 122-730
Szám: 27.854/1948. eln. 2.
M á s o l a t
PASKAY KÁROLY jelvénykészítő
BUDAPEST
V. Zsitvay Leó u. 15. sz.
Az új mintájú hadirokkantjelvény szállítása tárgyában 25.371/1948. eln[öki] 2. szám alatt kiírt zártkörű versenytárgyalásra (1948. június hó 28-án) kelt ajánlatában és az 1948. július hó 10-én kelt nyilatkozatában foglaltak alapján megbízom t[isztelt] Címet 33 400 (Harmincháromezer négyszáz) darab új mintájú hadirokkant jelvény elkészítésével a t[isztelt] Cím által megtekintett minta szerint 1 mm-es bronzból (tombak) elkészítve a középen háromszínű (piros-fehér-zöld) tűz zománc berakással, a „HR" betűk és a tölgyfalevél dombornyomással, oxidálva, felerősítéshez hátul 1 mm vastagságú és 42 mm hosszú tűvel, vagy gomblyuktámasztóval, darabonként 0.45 Ft, összesen 15 030 Ft, azaz Tizenötezer harminc forint vállalati összeggel.
Fenti árban mindennemű adó és illeték bennfoglaltatik.
T[isztelt] Cím köteles [az] elkészített jelvényeket az alábbi elosztás szerint megfelelő minőségű papírtasakokban és a papírtasakokat pedig átvételre alkalmas módon csomagolva az általam később megadott címre Budapesten kijelölt átvevő helyre minden szállítási költség felszámítása nélkül leszállíttatni.
| 16 600 drb | jelvény | 100 | darabonként |
| 10 100 „ | „ | 50 | „ |
| 6700 „ | „ | 20 | „ |
csomagolva.
T[isztelt] Cím tartozik jelen megrendelés kézhezvételétől számított 5 nap alatt egy darab mintajelvényt elkészíteni és a Minisztérium IV/1. (Hadigondozási) osztályának bemutatni. A jelvények gyártását a bemutatott mintajelvény elfogadása után tartozik haladéktalanul megkezdeni, és oly ütemben folytatni, hogy hetenként 5000 (Ötezer) darab jelvény kerüljön leszállításra.
T[isztelt] Cím tartozik a rendelt jelvények 30%-át gomblyuktámasztóval, 70%-át pedig tűvel szállítani.
Fizetés: a Közszállítási Szabályzat rendelkezései szerint.
A jelvények átvételével megbízottak nevét t[isztelt] Címmel később fogom közölni.
Egyebekben és mindenben a Közszállítási Szabályzatban és az azt kiegészítő és módosító rendeletekben foglaltak az irányadók.
A szerződő felek abban állapodtak meg, hogy ha a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg, a jelen szerződésből eredhető minden perben csak a budapesti Központi Járásbíróság, vagy ha a per a Törvényszék hatáskörébe tartozik, csak a Budapesti Törvényszék lehet illetékes.
T[isztelt] Cím köteles jelen megrendelést annak kézhezvételétől számított három napon belül szószerinti idézettel igazolni.
Budapest, 1948. szeptember hó 11-én.
| A miniszter rendeletéből: dr. Vajda Ákos s. k. igazgató-főorvos |
[Hasonló szövegű szerződés küldtek a
Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzemnek (Újpest, Aradi u. 43.) és a
Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének (Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 25.)]
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő